Az iszlám öt pillére közül a harmadik a zakat, az alamizsna. A rászorulók megsegítése a hívek egész éves vallási kötelessége, azonban az iszlám legszentebb havában, a hét végén véget érő ramadánkor, amikor a jótettek többszörösen számítanak, jellemzően még tágabbra nyílik a hívők pénztárcája. Gyakori, hogy ilyenkor tehetős polgárok fizetik a szegényebbeknek az iftárt, a böjttörő vacsorát, és anyagi helyzetéhez mérten mindenki a zsebébe nyúl. Ilyenkor kapják a mecsetek is a legtöbb adományt.
De nem az idén. A koronavírus-járvány miatt világszerte lakat került a mecsetekre, az imák az otthon falai közé vagy a virtuális térbe költöztek. A mecsetek kiürülésével együtt az adománygyűjtő dobozok is üresen konganak. Bár a vallási vezetők mindenkit arra buzdítottak, hogy adakozzanak elektronikusan, ám ha ezt be is tartották, nem feltétlenül a kedvenc imahelyüknek juttatták a pénzt, ha egyáltalán volt ezeknek a helyeknek bankszámlaszámuk.
A probléma nem feltétlenül a muszlim többségű országokat érinti leginkább. – A ramadán a legbőkezűbb hónap, amikor mindenki csak ad – nyilatkozta például a Toronto Starnak Alaa Elsayed, a Kanadai Iszlám Központ imámja. Elmondása szerint szervezetük ezalatt a harminc nap alatt gyűjti össze bevételeinek 75 százalékát, idén azonban a járvány miatt sokkal kevesebbre számítanak. Hasonló adatokról számoltak be az Egyesült Államok muszlim közösségei is. – Éves adományaink mintegy felét ilyenkor kapjuk – panaszolta a The Los Angeles Timesnak az egyik imám, hozzátéve, máris alkalmazottaik fizetésének megfelezésére kényszerültek. Az amerikai muszlim közösség egy része az interneten indított közösségi gyűjtést a hiány pótlására. Ötletüket siker koronázta, rövid idő alatt több mint kétszázezer dollárt kalapoztak össze a mecsetek fenntartására és jótékonyságra.
Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki
A jelenség a magyarországi muszlim közösségben is nagy fejtörést okoz. – Összességében igen jelentős adományok maradtak el, amelyek – szezonális jellegük miatt – az év más részében sem pótlódnak – közölte a Magyar Nemzettel a Magyarországi Muszlimok Egyháza. Az okok között említették, hogy a közösségi programok elmaradása miatt a hívők nem szembesülnek a szükségletekkel és mások problémáival, továbbá hogy a tehetősebb hívőknek maguknak is veszteségeket kellett elkönyvelniük. – A magánadományok jelentik a legnagyobb finanszírozási forrást. Így azok csökkenése, illetve elmaradása jelentősen nehezíti a fenntartást. A mecseteknek és más létesítményeknek a tevékenységtől és a programoktól független fenntartási és rezsiköltsége van, amit mindenképpen ki kell fizetni – sorolták a kihívásokat.
