Kiürültek a mecsetperselyek

A mecsetek kiürülésével együtt az adománygyűjtő dobozok is üresen konganak.

Imaidő Szkopjéban. Rendkívüli az idei helyzet Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Az iszlám öt pillére közül a harmadik a zakat, az alamizsna. A rászorulók megsegítése a hívek egész éves vallási kötelessége, azonban az iszlám legszentebb havában, a hét végén véget érő ramadánkor, amikor a jótettek többszörösen számítanak, jellemzően még tágabbra nyílik a hívők pénztárcája. Gyakori, hogy ilyenkor tehetős polgárok fizetik a szegényebbeknek az iftárt, a böjttörő vacsorát, és anyagi helyzetéhez mérten mindenki a zsebébe nyúl. Ilyenkor kapják a mecsetek is a legtöbb adományt.

De nem az idén. A koronavírus-járvány miatt világszerte lakat került a mecsetekre, az imák az otthon falai közé vagy a virtuális térbe költöztek. A mecsetek kiürülésével együtt az adománygyűjtő dobozok is üresen konganak. Bár a vallási vezetők mindenkit arra buzdítottak, hogy adakozzanak elektronikusan, ám ha ezt be is tartották, nem feltétlenül a kedvenc imahelyüknek juttatták a pénzt, ha egyáltalán volt ezeknek a helyeknek bankszámlaszámuk.

A probléma nem feltétlenül a muszlim többségű országokat érinti leginkább. – A ramadán a legbőkezűbb hónap, amikor mindenki csak ad – nyilatkozta például a Toronto Starnak Alaa Elsa­yed, a Kanadai Iszlám Központ imámja. Elmondása szerint szervezetük ezalatt a harminc nap alatt gyűjti össze bevételeinek 75 százalékát, idén azonban a járvány miatt sokkal kevesebbre számítanak. Hasonló adatokról számoltak be az Egyesült Államok muszlim közösségei is. – Éves adományaink mintegy felét ilyenkor kapjuk – panaszolta a The Los Angeles Timesnak az egyik imám, hozzátéve, máris alkalmazottaik fizetésének megfelezésére kényszerültek. Az amerikai muszlim közösség egy része az interneten indított közösségi gyűjtést a hiány pótlására. Ötletüket siker koronázta, rövid idő alatt több mint kétszázezer dollárt kalapoztak össze a mecsetek fenntartására és jótékonyságra.

Imaidő Szkopjéban. Rendkívüli az idei helyzet
Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki

A jelenség a magyarországi muszlim közösségben is nagy fejtörést okoz. – Összességében igen jelentős adományok maradtak el, amelyek – szezonális jellegük miatt – az év más részé­ben sem pótlódnak – közölte a Magyar Nemzettel a Magyarországi Muszlimok Egyháza. Az okok között említették, hogy a közösségi programok elmaradása miatt a hívők nem szembesülnek a szükségletekkel és mások problémáival, továbbá hogy a tehetősebb hívőknek maguknak is veszteségeket kellett elkönyvelniük. – A magán­adományok jelentik a legnagyobb finanszírozási forrást. Így azok csökkenése, illetve elmaradása jelentősen nehezíti a fenntartást. A mecseteknek és más létesítményeknek a tevékenységtől és a programoktól független fenntartási és rezsiköltsége van, amit mindenképpen ki kell fizetni – sorolták a kihívásokat.

Elmondásuk szerint on­line eddig is lehetett adakozni, az azonban nem tudja pótolni azokat az adományokat, amelyeket önkéntes munkával vagy közvetlen finanszírozással nyújtottak, mint amilyen egy vizesblokk teljes felújítása vagy egy hittanterem bútorzatának cseréje volt. A nehézségek között említették a böjttörő vacsorák elmaradását is; ezt ugyancsak teljes egészében a közösség fedezte. A bevezetett újítások között inkább a saját jótékonysági akcióikat említették, például az élelmiszerkuponok bevezetését, amit a rászorulók meghatározott üzletekben tudnak beváltani.

A Magyarországi Muszlimok Egyháza nem számít arra, hogy egyik napról a másikra vissza tudnak térni a szokásos működési rendre. Tájékoztatásuk szerint már a járvány kezdetén szigorú óvintézkedéseket vezettek be, és bár az imákat megtartották az imámok, ám a közösség jelenléte nélkül. A mecsetek azzal a lehetőséggel sem éltek, hogy a vallási rendezvényeket százfősre korlátozzák.