Tajvan már az első nyugati gyarmatosítóktól megtanulta a leckét, hogyan kell stratégiailag fontos fekvésű, ám apró szigetként alkalmazkodni a mindig változó környezethez. A haladó szellemű politika a gazdaságban kifizetődőnek bizonyult. A kis sziget lóugrásokban fejlődött, ennek köszönheti, hogy Tajvan mára az információtechnológia egyik központjává vált. A felülről irányított innováció részeként már az 1980-as években megalakultak azok a számítástechnikai vállalatok, amelyek közül kettő a világ legnagyobb processzorgyártó vállalatává nőtte ki magát. A ranglétra csúcsán álló TSMC pedig politikai fronton is fontos hídfőállássá vált: a múlt hét végén bejelentették, hogy 12 milliárd dollár értékben épít gyárat az Egyesült Államokban.
A döntés mögött Washington geopolitikai érdekei is meghúzódhatnak. Mind az Egyesült Államok, mind Kína számára alapvető gazdaságbiztonsági érdek, hogy az innovációs iparágakban nélkülözhetetlen alkatrészek utánpótlása biztosított legyen. Márpedig a vállalat termékeinek hatvan százalékát az Egyesült Államokban értékesíti, bevételének ötödét kínai székhelyű cégek adják. Utóbbiak között van a Huawei, a telekommunikációs vállalat az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború következtében tavaly május óta tiltólistán van. A TSMC által beszállított informatikai eszközök stratégiai jelentőségét mutatja, hogy Kína és a renitens Tajvan közötti kapcsolat szakértői között nem egyszer hangzott el a vélemény: ha Peking valaha a sziget megszállására adná a fejét, annak hátterében a kínai innováció processzoréhsége áll majd.
Ebben a hangulatban iktatták be Caj Ing-ven tajvani elnököt, a januárban újraválasztott függetlenségpárti politikus ismét magabiztosan üzent Kínának. – Tajvan sohasem fogadja el a Kína által hangoztatott egy ország, két rendszer elvét, amely aláássa a Tajvani-szorosban kialakult korábbi helyzetet – mondta eskütételét követően Caj, utalva arra, hogy az általa vezetett sziget nem juthat Hongkong sorsára, megőrzi szuverenitását. A bejelentésre Peking azonnal reagált, „tévútnak” nevezve Tajvan függetlenségi törekvését. Kitartunk az ország békés egyesítése, valamint az egy Kína irányelvei mellett – fogalmazott a pekingi illetékes. Utaltak az Egyesült Államok tajvani politikára gyakorolt, egyre aktívabb szerepére is, mint fogalmaztak: egyes politikusok külső erőkre támaszkodva rombolják a békét, továbbá az új koronavírus-járványt eszközül használva hergelik a Tajvan függetlenedését pártoló, egyébként „csekély számú szélsőségeseket”.
