Salvini nemet mond a migránsoknak adott amnesztiára

Több százezer illegális bevándorlónak adna tartózkodási engedélyt a baloldali kormány.

2020. 05. 09. 7:50
The outbreak of the coronavirus disease (COVID-19) in Rome
Tiltakozó migránsok egy római központban Fotó: REUTERS/Yara Nardi
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Tiltakozni fogunk a parlamentben és azon kívül is! – jelentette ki a bevándorlásellenes Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter arra reagálva, hogy a baloldali kormány továbbra sem mond le azon elgondolásáról, miszerint legalább 600 ezer illegális bevándorlónak adna legális tartózkodási és munkavállalói engedélyt Olaszországban.

A migránspárti római kabinet egyébként az ötlettel a koronavírus-járvány által rendkívül súlyosan érintett ország hirtelen fellépő mezőgazdasági problémáit akarja megoldani, érvelésük szerint ugyanis ez az egyetlen mód arra, hogy rendelkezésre álljon a képzett személyzet a termőföldek megműveléséhez. Legalábbis ezt állítja Teresa Bellanova agrárminiszter, aki az Il Giornale című olasz napilap szerint úgy fogalmazott: az országnak azonnal szüksége van 250-260 ezer emberre, aki betakarítja a zöldségeket és a gyümölcsöket. A tárcavezető ezért hat hónapos ideig­lenes letelepedési engedélyt adna az országban illegálisan tartózkodó, nem európai ­uniós polgároknak, amelyet aztán további hat hónappal meg lehetne hosszabbítani.

A jobboldali olasz napilap egyébként azt írja, a gazdák háborognak a döntés miatt, az emigránsoknak adott amnesztia ugyanis egyáltalán nem oldja meg a problémáikat. – Az lett volna számunkra a megoldás, ha mihamarabb megnyitják azokat a zöldfolyosókat, amelyeken keresztül visszajuthat Olaszországba a képzett munkaerő – nyilatkozta a lapnak Ettore Prandini, az olasz mezőgazdaságban dolgozókat képviselő szövetség (Coldiretti) elnöke. Mint mondta, most már bizonyos, hogy a termés legalább 40 százaléka a fán marad. – Az ágazatban dolgozók többsége ugyanis minden szezon kezdetekor Kelet-Európából érkezett Olaszországba, majd a betakarítás végeztével hazatértek. Most azonban a határok lezárása miatt nem tudtak idejönni, nekünk pedig hiányzik a képzett munkaerő – magyarázta.

Tiltakozó migránsok egy római központban
Fotó: REUTERS/Yara Nardi

A bevándorlásellenes liga élén álló Salvini a minap egyértelművé tette: nem támogatja a kormány stratégiáját, amennyiben pedig a baloldali koalíció nem mond le arról, hogy amnesztiát osztogasson a migránsoknak, akkor nemcsak a parlamentben, de az utcán is tiltakozni fog a döntés ellen. – A szabályokat természetesen betartva, de több ezer öklöt a magasba emelve fogunk tiltakozni – figyelmeztetett.

A helyzetet még tovább árnyalta egy múlt vasárnapi eset, egy szenegáli migráns ugyanis megerőszakolt egy 48 éves, a koronavírus elleni küzdelem frontvonalában harcoló ápolónőt, aki éppen a munkából hazafelé tartva vált az afrikai bevándorló áldozatává. A nő, aki az olasz sajtóban a Francesca fantázianevet kapta, a minap interjút is adott a La Repubblicának, részletesen elmesélve a különösen kegyetlen erőszakot. Az egész országot sokkoló történetet Salvini sem hagyta szó nélkül. – Amíg a kormány amnesztiát készül osztogatni 600 ezer illegális bevándorlónak, ez történik Olaszországban. Szégyen. Az olaszok az elsők – fogalmazott a Twitteren.

Nyomás alatt Málta

Az év első három hónapjában a közép-mediterráni útvonalon 438 százalékkal nőtt az illegálisan érkező migránsok száma, tudatta tegnap Evarist Bartolo máltai külügyminiszter az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adataira hivatkozva. A diplomata a brüsszeli Politico portálnak adott interjújában elmondta: ez annyit jelent, hogy körülbelül 1200 bevándorló érkezett az Európai Unió legkisebb tagállamának számító, alig 500 ezer lakosú Máltára. – Ez az 1200 bevándorló valószínűleg kevésnek tűnik, de lakosságarányosan nézve ez olyan, mintha más tagállamba sok-sok ezer bevándorló érkezne szinte egy időben, magyarázta a helyzetet Bartolo. Elmondta azt is, ez ügyben nemrég kérte az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének segítségét is, de a mai napig nem érkezett válasz Josep Borrelltől. Hozzáfűzte: még mindig érvényes az, hogy a nagy országok azt teszik, amit akarnak, a kicsiknek pedig engedelmeskedniük kell.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.