Az Egyesült Államok az iráni atomprogrammal összefüggő felmentések visszavonásáról döntött szerdán – innentől kezdve 60 napja van az érintett cégeknek, hogy felmondják az iráni projektjeiket, különben amerikai szankciók alá kerülnek. A Mike Pompeo amerikai külügyminiszter által bejelentett lépés leginkább Oroszországot és Kínát, valamint európai vállalatokat érinti.
– Irán folyamatos nukleáris eszkalációja világossá teszi, hogy ennek az együttműködésnek véget kell vetni. A nukleáris zsarolás további kísérletei csak még nagyobb nyomást fognak hozni a rezsimre – írta Pompeo a Twitter-fiókján.
Donald Trump amerikai elnök 2018-ban döntött az elődje, Barack Obama idején tető alá hozott iráni atomalku felmondásáról. A megállapodásban, amely korlátozta Irán nukleáris programját, az Egyesült Államok mellett az Európai Unió, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Kína vett részt. Mindannyian kritizálták Washington lépését. A kilépés után Trump szankciókat vezetett be Teheránnal szemben, ám a polgári nukleáris szektort érintő, folyamatban lévő projektek felmentést kaptak ez alól. A felmentést néhány havonta meghosszabbították – legutóbb éppen márciusban.
Ezeket a felmentéseket vonja most vissza Washington – a lépés többek között az iráni araki nukleáris reaktort és a fordói urándúsító üzemet érintheti, ahol több nemzetközi cég működik. Az amerikai vezetés egy esetben kivételt tett: a Busherhben működő atomerőmű projektjei a következő 90 napra is megkapták a felmentést az amerikai szankciók alól. A Perzsa-öböl partján található atomerőmű jelenleg egy nukleáris reaktorral rendelkezik, de 2016-ban két újabb reaktorblokk építése indult el az orosz Roszatommal együttműködésben.
Így a busherhi felmentés meghagyása mögött elsősorban biztonsági szempontok lehetnek.
