Hamarosan eltűnik a horvát EU-elnökség logója az uniós intézményekből, július elsejével ugyanis Németország veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét, így kap meghatározó szerepet a következő fél év politikai napirendjének alakításában. A jelenlegi, egészen különleges helyzetben persze a laikusok is könnyedén ráhibáznak, hogy az EU agendáját jórészt a járványhelyzet orvoslása fogja meghatározni, ennek a történelmi feladatnak a terhe hárul – részben – Németországra.
Hogy az ambícióknak lendületet adjon, a minap ismertetett tervek szerint Angela Merkel július nyolcadikán személyesen szólal fel az uniós parlament (EP) plenáris ülésén, ahol a német EU-elnökség programját fogja prezentálni, majd erről vitázik az ott megjelenő – bizonyosan továbbra is csekély számú – képviselővel. Júliusban az uniós ülések zöme továbbra is videókonferencián keresztül zajlik majd, legkorábban szeptembertől térhetnek vissza a dolgok a régi kerékvágásba. Emiatt is jelzésértékű, hogy a kancellár már a jövő hónap legelején Brüsszelbe utazik.
– Hatalmas a nyomás a német EU-elnökségen, hogy kompromisszumot hozzon tető alá a tagállamokat tömörítő tanácsban. Abban mindenki egyetért, hogy a világjárványt és annak következményeit csak együtt tudjuk kezelni – mondta csütörtökön egy újságíróknak rendezett beszélgetésen Katarina Barley, az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke, annak a reményének is hangot adva, hogy a német elnökség a következő hat hónapban minden korábbinál komolyabban fogja venni a jogállamisági kérdéseket és az uniós források ezektől való függővé tételét. Emlékezetes, hogy áprilisban Michael Roth, a szintén szociáldemokrata, EU-ügyekért felelős német államtitkár a Die Welt hasábjain fenyegetett forráselvonással épp hazánkkal kapcsolatban, amit Varga Judit igazságügyi miniszter rögtön visszautasított.
Az EP másik német alelnöke, a kereszténydemokrata Rainer Wieland a tájékoztatón az Európa jövőjéről megrendezendő konferencia jelentőségére is felhívta a figyelmet. Mint mondta, ha az uniós vezetők ténylegesen változtatni akarnak az EU megítélésén, komolyan kell venniük a reformokat célzó vitát. Csütörtökön a hazai Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet egyébként épp a kétéves konferenciasorozat életre hívásról tartott vitaindító online eseményt – a beszélgetésen többek között Varga Judit igazságügyi miniszter és elődje, Trócsányi László jelenlegi EP-képviselő, valamint az olasz Antonio Tajani, az uniós parlament volt elnöke is részt vett.
