Átírnák a történelmet a rasszizmusellenes tüntetők

„Rossz üzenete” miatt megszabadulnának Theodore Roosevelt New York-i lovas szobrától.

Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke, előtte New York állam kormányzója, közismert természetbarát, 1940 óta magasodik bronzba öntve a New York-i természettudományi múzeum lépcsőjén a látogatók fölé. Lovas szobra oldalán két alak: egy indián őslakos és egy fekete férfi.

Mit akar mondani ez a műemlék, mi az üzenete? – firtatják már évtizedek óta a helyiek és tudós professzorok egyaránt. – Theodore Roosevelt a robusztus fehér ember, aki a hiányos öltözetű, primitívnek tűnő színes bőrűek felett áll. Aki úgy szelídíti meg a feketéket és indiánokat, ahogyan lovát is gyeplőn tartja – adtak néhányan szimbolikus megfejtést. A szobor így csakhamar a tüntetők célkeresztjébe került, előfordult, hogy rasszista feliratot írtak a talapzatára, vagy a kiontott vért jelképezve vörös festékkel öntötték le. Nyolcvan év után inkább úgy döntöttek, azzal tesznek pontot a vita végére, hogy megszabadulnak tőle.

Vasárnap a természettudományi múzeum kérvényezte, hogy távolítsák el a szobrot lépcsőjéről, arra hivatkozva, hogy rossz üzenetet küld a faji hierarchiáról és régóta zavarja a közösséget. A metropolisz demokrata polgármestere, Bill de Blasio közölte, hogy támogatja az ötletet. Hogy a több méter magas bronzalkotást mikor és hova viszik, az egyelőre még bizonytalan. Sorsába azért még másnak is lesz beleszólása, Donald Trump amerikai elnök például a Twitteren üzente meg: „Ez nevetséges! Ne tegyétek!” Rábólintott viszont a döntésre az elnök dédunokája: a 77 esztendős, a sorban a negyedik Theodore Roosevelt egyetértett azzal, hogy a szobor nem képviseli hűen családja örökségét, és ideje továbblépniük.

Korántsem Theodore Roosevelt az első történelmi személyiség, aki a hetek óta tartó amerikai rasszizmusellenes tüntetések célkeresztjébe került. „Felfedezése” annyiban mégis újdonság, hogy míg a tiltakozók eddig beérték a rabszolgaságot pártoló konföderációs erők hősei – például Robert E. Lee tábornok – szobrának a ledöntésével, most már senki, még az ország korábbi vezetői sincsenek biztonságban. Múlt héten például a New Jersey-i Monmouth Egyetemen döntöttek úgy, hogy levetetik Woodrow Wilson nevét a campus nagycsarnokából a 28. amerikai elnök szerintük megosztó politikai nézetei miatt. Korábban az is vita tárgya volt, hogy ilyen alapon az ország első elnökének, George Washingtonnak is újra kellene értékelni a szerepét, hiszen ő is rabszolgatartó volt.

Hiába volt jótevő

Azt mindenképpen a New York-i természettudományi múzeum javára lehet írni, hogy tavaly oktatófilmet is készítettek Theodore Roosevelt történelmi szerepéről és lovas szobráról. A filmben megszólaló történészek elmondása szerint az elnök megítélése ellentmondásos. Egyrészt elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy nagy természetbarátként és kalandorként sokat tett az ország nemzeti parkjainak létrehozásáért, természeti kincseinek megőrzéséért. Egyébként apja volt a múzeum egyik alapítója. Theodore Roosevelt volt az is, aki elnökként a heves támadások ellenére elsőként egy színes bőrű tanácsadót látott vendégül a Fehér Házban. Politikai pályafutása után – akkoriban szokatlan módon – Afrikában is megfordult. Volt olyan kutató, aki úgy értékelte, hogy az országot 1901 és 1909 között vezető elnök saját korában inkább felvilágosultnak számított. Más szerint viszont nem túlzás őt mai szemmel rasszistának nevezni. Határozott elképzelése volt például arról, hogy a civilizációt az északi és alpesi népek mozdítják előre, a többiekkel viszont jobb nem közösködni. A fekete kontinensen tett látogatásáról született írásai pedig olyan képet rajzolnak ki, mintha a gyarmatosító szerepében nem tartotta volna túl sokra az afrikai törzsi társadalmakat, hitt a fehér felsőrendűségben.