Eredményes intézkedésekkel ellenőrzés alatt maradt a járvány

Magyarország más országoknál rövidebb szükségállapottal és eredményes intézkedésekkel ellenőrzés alatt tudta tartani a koronavírus-járványt, elkerülte a tömeges megbetegedéseket – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a német Die Welt online felületén csütörtökön megjelent interjúban.

Budapest, 2020. március 11. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a koronavírus-fertõzés elleni védekezésért felelõs operatív törzs sajtótájékoztatóján a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2020. március 11-én. Rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdet ki a kormány a koronavírus elleni védekezés érdekében. A kormány megtiltja a száz fõnél nagyobb beltéri és az ötszáz fõnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását a koronavírus terjedése miatt. Beutazási tilalmat rendel el a kormány a koronavírus terjedése elleni intézkedések részeként az Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból érkezõkre, kivéve, ha magyar állampolgárok. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Gulyás Gergely megerősítette, hogy a kormány június 20-ig meghozza a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló döntést.

Kiemelte: a magyarok azonban éppoly kevéssé tudják, miként alakul a járványhelyzet a továbbiakban, mint a németek, de az szerinte nem vitás, hogy egészségügyi készültség szükséges, mert Európában ma mindenütt azt találgatják, lesz-e a járványnak második vagy akár harmadik hulláma. – Ez azonban olyan messze van a veszélyhelyzettől, amennyire a szúnyogcsípés a kutyaharapástól – mondta.

A tárcavezető kijelentette, nem hiszi, hogy hiba volt a különleges jogrend határidő nélküli kihirdetése. A rendkívüli állapot idején tovább működött az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság, ráadásul a kormány az Országgyűlés hatáskörébe utalta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló döntést – mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, ennél demokratikusabban aligha lehetséges eljárni, így a bírálatok megalapozatlanok voltak.

Hangsúlyozta, hogy a kormány a rendkívüli jogrend megszüntetése után nem hozhat rendeleti úton törvényeket, és az alapvető jogok sem korlátozhatók, mint ahogyan arra például a kijárási tilalom esetén sor került. – Azoknak a kritikusainknak, akik az elmúlt hónapokban valótlan állítások sorát fogalmazták meg Magyarországról, egyszerűbb eddigi tevékenységüket folytatni, mint bocsánatot kérni – mondta.

Szólt arról is, hogy a rendkívüli állapot megszüntetésével valamennyi rendeleti úton hozott intézkedés hatályát veszti, néhány szükséges intézkedés hatályban maradásáról pedig rendes jogalkotási eljárásban döntenek.

Példaként említette a lejáró személyi igazolványok érvényességi idejének év végéig történő meghosszabbítását, hogy elkerülhető legyen a tömeges ügyintézés, továbbá az operatív törzs és a folyamatos egészségügyi készültség fenntartását egy esetleges második hullámra való felkészülésként.

Gulyás Gergely emlékeztetett: a rémhírterjesztés büntetőjogi tényállása csak rendkívüli jogrend idején alkalmazható.

Az Európai Unió Bírósága tranzitzónákat érintő döntéséről szóló kérdésre válaszolva elmondta, hogy a testület fogva tartásnak minősítette az elhelyezést a tranzitzónákban, amit tudomásul kellett venniük, noha úgy gondolják, hogy az ítélet káros mind Magyarországra, mind Európára, és emiatt ismét fellángol majd a vita a hotspotokról, vagyis az Európai Unión kívüli menekültközpontokról.

Kifejtette, amennyiben a menedékjog iránti kérelmekről nem az EU területén kívül vagy legalábbis a schengeni külső határokon döntenek, az tömeges bevándorláshoz vezet.

Gulyás Gergely érdekes ellentmondásként jellemezte azt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben azt a döntést hozta, hogy a magyar gyakorlat nem sérti az Emberi jogok európai egyezményét, az Európai Unió Bírósága azonban ennek az ellenkezőjét állítja.

Kitért arra is, hogy a magyar Alkotmánybíróság ugyanúgy eljárhat, mint ahogy azt a német Alkotmánybíróság is tette egy hónappal ezelőtt. Világos, hogy a közösen gyakorolt hatáskörben az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállamok jogával szemben, azonban éppen ezért minden esetben meg kell vizsgálni a kompetenciát és tiszteletben kell tartani minden tagállam alkotmányos identitását – mondta.

Hozzátette: amennyiben az unió bírósága világos döntést hozna arra vonatkozóan, hogy a genfi egyezmény egyes részei jogellenesek, a magyar Alkotmánybíróságnak is meg kell vizsgálnia a tényállást, mert kollízió alakulhat ki az Európai Bíróság ítélete és a magyar alkotmány között.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, jó is lehet Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök újjáépítésre vonatkozó terve, amely szinte azonnal 500 milliárd eurót szán a válság leküzdésére.

Ezzel összefüggésben megjegyezte: Angela Merkel azt ígérte a visegrádi országoknak, hogy a válság leküzdésében nem válnak nettó befizetőkké. A miniszter szerint ezt a kohéziós alapokról folyó vitával összefüggésben kell vizsgálni, a Juncker-bizottság költségvetési javaslatában szereplő 20 százalékos forráscsökkentést ugyanis nem tudják elfogadni, de most egyszerre van szó az újjáépítési tervről és a kohéziós pénzekről, így a megegyezés könnyebbé válik. A magyar kabinet mindig az Európai Unió költségvetésének növelése mellett foglalt állást, és ebben az esetben hajlandók többet befizetni – tette hozzá.

A tárcavezető szólt arról is, nem gondolja, hogy az unió jogállami normák betartásához kötné az újjáépítésre fordítandó támogatásokat és a kohéziós pénzek kifizetését. – A jogállamiságról folytatott viták megfelelően bebizonyították, hogy azok során nem jog-, hanem politikai véleményekről van szó, és hogy ez az Európai Uniónak árt, bennünket viszont megerősít, nem pedig fordítva – mondta.

Közölte, csak Németországon múlik, mikor utazhatnak ismét német turisták Magyarországra, Magyarország ugyanis – a viszonosság elve alapján – bármikor készen áll a nyitásra, mert a fertőzések száma mindkét országban alacsony szintre csökkent.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak Merkellel vagy nélküle lenne-e jobb a jövőben, azt válaszolta: az elmúlt években sok tapasztalatot gyűjtöttek, így a további együttműködés feltételei adottak lennének Merkel kancellárral, akinek politikai teljesítménye vitathatatlan.

Gulyás Gergely az interjú végén kérdésesnek nevezte, hogy az Európai Néppárt liberális pártjai képesek-e elfogadni a konzervatív tagpártokat. – Ha erre nem képesek, akkor az Európai Néppárt nem marad a legnagyobb és egyáltalán nem marad keresztény-konzervatív pártcsalád – mondta.