Geopolitikai csatározás az ENSZ-ben

Az ENSZ közgyűlése tegnap megválasztotta öt új, nem állandó tagját a Biztonsági Tanácsba.

2020. 06. 18. 10:24
Mindenki az asztalhoz vágyik. A tagság jelentős globális befolyással kecsegtet Fotó: Peter Foley Forrás: MTI/EPA/Peter Foley
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ENSZ közgyűlése tegnap megválasztotta öt új, nem állandó tagját a Biztonsági Tanácsba (BT). A lapzártánk után véget érő szavazáson India és Mexikó helye biztosra vehető, a másik három székért azonban már hónapok óta éles verseny folyik: két helyért küzd egymással Kanada, Írország és Norvégia, és bár általában az a megszokott, hogy az afrikai országok – az Afrikai Unió (AU) által összehangolva – egységesen kommunikálnak a világszínpadon, ez alkalommal nem sikerült dűlőre ­jutniuk, hogy a fekete kontinensnek jutó egy megüresedő helyet Kenya vagy Dzsibuti foglalja el. Annak ellenére sem, hogy az AU egy februári titkos szavazásán a tagállamok Kenya mellé tették le voksukat; csakhogy Dzsibuti megtagadta jelölésének visszavonását.

Roba Sharamo, az Addisz-Abebai Biztonsági Tanulmányok Intézetének igazgatója a Deutsche Welle német csatornának nyilatkozva azt mondta: Dzsibuti motivációi mögött gyaníthatóan geopolitikai okok húzódnak. – Nagy valószínűséggel külföldi hatalmak sürgették az apró nyugat-afrikai országot, hogy esélytelensége ellenére is tartsa fenn a jelöltségét – fogalmazott a biztonsági szakértő. Elmondta azt is, hónapokig az volt a gyanú, hogy a francia nyelvű afrikai országok érdekcsoportjai gyakorolnak nyomást Dzsibutira, mostanra azonban nyilvánvaló, hogy nagyobb játékosok küzdőtere lett a fekete kontinens. Az ország egyik legfőbb külső támogatója ugyanis Kína. Martin Oloo kenyai politológus szerint az AU csak egy ország indulását akarta ösztönözni, az pedig, hogy két afrikai állam is versenyben van egy székért, jól tükrözi a nyugat és a kelet közötti megosztottságot. – Kenya ugyanis maga mögött tudhatja az Egyesült Államok és több európai uniós ország támogatását is, miközben Kína és Oroszország szívesebben látná a nem állandó tagok között apró afrikai szövetségesüket – véli a szakértő. A tagság egyébként jelentős felelősséggel és globális befolyás­szerzéssel kecsegtet, és a döntéshozatalban való részvétel regionális sikereket is hozhat a nem állandó tagoknak. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az állandó tagok is igyekeznek minél több szövetségest maguk körül tudni. Kenya korábban már kétszer is betöltötte a pozíciót.

Mindenki az asztalhoz vágyik. A tagság jelentős globális befolyással kecsegtet
Fotó: MTI/EPA/Peter Foley

A BT az ENSZ legnagyobb jogkörrel bíró szerve. Öt állandó, vétójoggal is rendelkező tag – Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és az Egyesült Királyság – alkotja, valamint tíz, kétéves ciklusokra megválasztott nem állandó tag. A nem állandó tagokat a regionális csoportokból az ENSZ közgyűlése választja meg, tagságuk nem hosszabbítható. A nem állandó tagoknak nincs vétójoga, az elnöki tisztet pedig havonta más tölti be közülük. A nemzetközi szervezet még 1963-ban határozott úgy, hogy a nem állandó tagok közül ötöt az afrikai és az ázsiai, kettőt a latin-amerikai, egyet a kelet-európai, kettőt pedig a nyugat-európai és más államokból választ ki.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.