Ismét kettős mérce: a fehérek élete nem számít

A BLM-mozgalom egyik legdurvább hozadéka a kettős mérce, ami megfigyelhető a szobordöntögetések és most az egyetemi professzorok esetében is. Míg azokat megpróbálják ellehetetleníteni és kirúgni, akik felszólalnak a BLM ellen, addig azzal nincsen semmi probléma, ha egy tanár azt mondja: a fehérek élete nem számít – számolt be róla a V4NA Hírügynökség.

Cyclists are seen in front of Cambridge University, following the outbreak of the coronavirus disease (COVID-19), Cambridge, Britain, May 15, 2020. REUTERS/Andrew Couldridge - RC22PG9HCMUL Fotó: REUTERS

A Black Lives Matter mozgalom felszínre hozta a társadalmi ellentéteket és a kettős mércét is. Számtalan olyan esetre derült fény az elmúlt hetekben, amikor valóságos boszorkányüldözésnek voltak kitéve az egyetemi professzorok, ha a BLM-mel ellentétes véleményt mertek kifejezni – emlékeztetett a V4NA Hírügynökség.

Erre példa a Chicagói Egyetem egyik professzorának, Harald Uhlignak az esete, aki a Twitteren írta le a véleményét, miszerint nem kellene megvonni a támogatást a rendőrségtől. A megosztás után egyből petíció indult a kirúgására, és még a Journal of Political Economynál lévő szerkesztői pozícióját is megkérdőjelezték.

Hasonlóan járt Gordon Klein, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) professzora is. Ő nem volt hajlandó különleges bánásmódban részesíteni a fekete bőrű hallgatókat, akik ezt a BLM-mozgalom fényében kérték tőle. Kleintől az eset miatt elvették az óráit és kényszerszabadságra küldték, a diákok pedig petíciót indítottak a kirúgására.

Most egy egészen fordított eset történt, a Cambridge Egyetem egyik tanára ugyanis azt találta kiírni a közösségi oldalára, hogy a fehérek élete nem számít. Priyamvada Gopal posztja rendkívül nagy felháborodást keltett az emberek körében, még petíciót is indítottak a kirúgására – bár az egyik felhasználó szerint már maga a poszt is elég kellene hogy legyen a nő eltávolítására a campusról.

A Cambridge vezetősége azonban nem talált sok kivetnivalót Gopal kiírásában, sőt. A Twitteren egy posztban azt írták, hogy az egyetem védi a professzorainak a véleménynyilvánításhoz való szabadságát. Bár ez egyeseknek gondot jelenthet, ha nem értenek egyet vele, ez azonban nem lehet ok támadásokra.

Az esettel kapcsolatban felszólalt a közösségi médiában Douglas Murray író is, aki felhívta a figyelmet rá, hogy a Cambridge Egyetem egy percig sem habozott Noah Carl vagy Jordan Peterson esetében. Őket egyből kirúgták, amikor a tömeg ezt követelte.

Az incidens utóhangja is figyelemre méltó, Gopal ugyanis saját maga jelentette be a Twitteren, hogy rövid tilalmi idő után visszatérhetett az egyetemre, ahol ráadásul immáron teljes állású professzorrá léptették elő.

Sok egyetemen tehát szemmel láthatóan elfogultan kiállnak a BLM ideológiája mellett. Több helyen a névváltoztatás ötlete is felmerült, miután számos prominens történelmi személyről állítják, hogy rasszista volt. Így az ő nevüket már nem akarják viselni az intézmények.

Ez a helyzet most a Princetoni Egyetem campusán is, ahol az egyik épület Woodrow Wilson korábbi amerikai elnök nevét viseli – ám már nem sokáig. Az egyetem vezetősége nemrég úgy döntött, hogy Wilson túlságosan rasszista nézeteket képviselt, ezért megváltoztatják a szóban forgó épület nevét, és ugyanígy másról fogják elnevezni az egyik kollégiumot is.

A New Jersey-ben található Monmouth Egyetem egyébként már korábban megtette ezt a lépést júniusban, ők szintén eltávolították az amerikai elnök nevét az egyik épületükről.

De más ügyekben is előfordul a kettős mérce. A Stanford Egyetem fekete bőrű orvostanhallgatói 25 millió dollárt kérnek az intézménytől a társadalmi igazságosság jegyében. Az egyetemisták összeállítottak egy 16 pontból álló listát is, hogy mire kellene elkölteni ezt a hatalmas összeget – például rasszizmusellenes képzésekre és külön a fekete bőrűeknek szánt pénzügyi alapok létrehozására.

Tehát míg a BLM éppen a rasszizmus ellen próbál harcolni, addig azon átnéznek, ha valaki a fehérek ellen szólal fel. Továbbá bár a megkülönböztetés ellen vannak a BLM aktivistái, maguknak számtalanszor speciális bánásmódot akarnak – jelen esetben például a Stanford Egyetemtől kért milliós támogatás képében.