Megoldódhat az egy éve tartó politikai krízis Grúziában

Első olvasatban elfogadta vasárnap a grúziai parlament az ellenzéknek a választási rendszer átalakítására irányuló követeléseit. Ha az alkotmánymódosítás a döntéshozatal minden lépcsőfokán végigmegy, akkor már az október 31-én esedékes parlamenti választásokat is ez alapján tartják, s ezzel véget érhet Grúzia egy éve tartó politikai válsága.

Az ellenzéki pártok azt követelték a Grúziát 2012 óta kormányzó Grúz Álom kormánypárttól, hogy térjenek át az arányos képviseleten alapuló választási rendszerre. Az országban ez idáig kevert rendszer működött, a 150 fős parlament 73 tagját egymandátumú választási körzetek szerint választották, 77 képviselőt pártlisták alapján. Elemzők szerint az eddigi rendszer a kormánypártnak kedvezett, és a reform után akár el is veszíthetik az eddigi többségüket. Az új rendszer szerint az idei választásokon már csak harminc képviselőt választanak majd egymandátumú körzetek alapján, 120-at viszont arányos rendszerben. Ez ugyanakkor csak átmeneti megoldás lesz, a 2024-es parlamenti választások már teljes egészében arányos rendszerben kerülnek lebonyolításra. Fontos változás lesz még, hogy a bejutási küszöböt a pártok számára öt százalékról egy százalékra csökkentik, illetve hogy a kormányt csak abban az esetben alakíthatja egymagában a győztes párt, hogy ha a szavazatok legalább 40 százalékát megszerezte.

A tüntetések pontosan egy évvel ezelőtt kezdődtek Grúziában, miután június 20-án egy orosz parlamenti képviselő, Szergej Gavrilov egy konferencia alkalmából az orosz delegáció vezetőjeként beleült a grúz parlament házelnöki székébe. A még aznap kirobbant zavargások során a parlament épületét is megpróbálták bevenni, a házelnök pedig lemondásra kényszerült. A demonstrálók növekvő orosz befolyással vádolták a kormánypártot, és a kedélyek csak azután csillapodtak, hogy a Grúz Álom elnöke, Bidzina Ivanisvili ígéretet tett arra, hogy ősszel módosítják a választási rendszert. Az ígéretből azonban semmi nem lett: novemberben az alkotmánymódosítás nem kapta meg a szükséges többséget, így a tüntetők újra az utcára vonultak, majd idén év elejétől a zavargások újabb erővel folytatódtak.

Végül az Egyesült Államok és az Európai Unió közreműködésével március 8-án megállapodás született a kormánypárt és az ellenzéki pártok között. A Grúz Álom vállalta a választási rendszer megváltoztatását és az ellenzék által politikai elítélteknek nyilvánított személyek szabadon bocsátását.

Szergej Gavrilov nyilatkozott vasárnap a grúziai helyzet ügyében. – Ideje véget vetni a zűrzavarnak, és helyre kell állítani a teljes körű kapcsolatokat a szomszédokkal, elsősorban Oroszországgal – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint. – Ez az együttműködés lehetővé teszi a válság és a szociális problémák leküzdését és segíti a független Grúzia felépítését – tette hozzá Gavrilov.

Az alkotmánymódosításnak azonban még több lépcsőfokon kell végigmennie az elfogadásig, és a szakértők szerint még egyáltalán nem biztos, hogy ez összejön. Az ellenzék ugyanis még mindig követeli Georgij Rurua, az ellenzéki Fő csatorna nevű televízió tulajdonosának szabadon engedését. Ruruát novemberben tartóztattak le illegális fegyvertartásért, ám a kormány ellenfelei szerint koholt politikai ügyről van szó.