A cseh kormány arra kötelezné a kiskereskedőket , hogy 2021-ig 55 százalékra, 2027-ig pedig 85 százalékra növeljék a polcaikon található cseh termékek arányát. Az élelmiszertörvény módosítását kezdeményező – Andrej Babiš kormányfő vezette – jobbközép-liberális ANO mozgalom és az ellenzéki euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia nevű párt szerint a törvényjavaslat elfogadására azért van szükség, mert a koronavírus-járvány okozta nemzetközi helyzet bizonyítékát adta annak, hogy a nemzetállamoknak növelniük kell önállóságukat. Miroslav Toman mezőgazdasági miniszter a helyi élelmiszerek belföldi hasznosításának a környezetvédelmi előnyeire is rámutatott: mint mondta, így nem kellene az élelmiszereket több ezer kilométeren át teherautókkal szállítani.
A javaslat mindenesetre nem aratott osztatlan sikert; széles társadalmi vita bontakozott ki arra vonatkozóan, hogy mely érdekcsoportok tudnának leginkább profitálni az élelmiszertörvény módosításából. A Cseh Kereskedelmi Kamara például elfogadhatatlan állami beavatkozásnak bélyegezte a kormány tervét, amely véleményük szerint a piac jelentős torzulásához vezethet, ezen túlmenően pedig éppen a kiskereskedőket sújtja, miközben az élelmiszerek minőségét is rontja. A kamara szerint ráadásul a javaslat megsértené az Európai Unió egységes piacra vonatkozó szabályait is. A Deutsche Welle német közszolgálati hírcsatorna ezzel kapcsolatban megjegyzi: az Európai Bizottság a cseh javaslathoz hasonló rendeleteket támad Romániában és Bulgáriában is.
A javaslat kritikusai egyébként amellett érvelnek, hogy a cseh gazdaság nem képes kielégíteni az ország élelmiszer-szükségleteit; sokak szerint Csehország nagymértékben függ az importtól, legyen szó a zöldség-gyümölcs készletekről vagy a húsáruról.
A Bulgáriában érvényben lévő szabályozás azt követeli meg a kiskereskedőktől, hogy a tejtermékek 90 százalékát hazai termelőktől vásárolják meg, az Európai Bizottság szerint azonban ezzel negatív megkülönböztetés éri az importált termékeket. Nem a közép- és kelet-európai országok az egyetlenek, amelyek a koronavírus-járvány egyik legfőbb tanulságaként a a gazdasági önállóság növelésének szükségességét vonták le. Emmanuel Macron francia elnök múlt héten a járványhelyzettel kapcsolatban elmondta: a koronavírus rávilágított arra, hogy Franciaországnak technológiai, ipari és egészségügyi függetlenségre van szüksége. A francia államfő arról is beszélt: egyes kritikus termékeket odahaza kellene előállítani, ennek érdekében lépéseket tesznek a közeljövőben.
Itthon is van még teendő
Bár az elmúlt években jelentősen nőtt az igény a vásárlók körében a magyar termékek iránt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal legutóbbi, öt évvel ezelőtti kutatása szerint a hazai készítésű áruk aránya a boltok kínálatában még mindig elmarad a kívánatosnak tartott 80 százalékos szinttől. Becslések szerint a kiskereskedelmi láncok kínálatában 50 százalék felett van a hazai termékek aránya, ugyanakkor termékkörönként jelentős eltérések mutatkoznak. A szakemberek szerint ahhoz, hogy előrelépést lehessen elérni ezen a téren, elsősorban a kereskedők és a vásárlók meggyőzésére van szükség. Utóbbiak esetében számos fogyasztásösztönző és szemléletformáló kampány indult az elmúlt években, a kereskedőkhöz pedig nemrég az agrárminiszter fordult nyílt levélben. Nagy István azt kérte az áruházak vezetőitől, hogy a külföldi árukkal szemben a magyar termékeket részesítsék előnyben. (MN)
