A kínai térnyerés miatt aggódik Berlin

Németország vált a kínai és orosz beavatkozási és befolyásolási kísérletek fő célpontjává.

Mára Németország vált a kínai és orosz beavatkozási és befolyásolási kísérletek fő célpontjává ­– figyelmeztet a Royal United Services Institute. A brit biztonságpolitikai kutatóintézet szerint ez többek között annak tulajdonítható, hogy megromlott a viszony Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár között. A kínaiak és az oroszok eltérő módszereket alkalmaznak: míg Moszkva többnyire politikai eszközökkel kísérli meg a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom aláásását, addig Peking inkább gazdasági-üzleti befolyásra törekszik.

Az elemzés egybevág a Süddeutsche Zeitung napilap közölt cikkével, amely szerint a kelet-ázsiai birodalom európai térnyerésének megakadályozása ügyében már évek óta nemcsak Németországban, hanem az unión belül is folyik a tanakodás. Az első komolyabb eset 2016-ban történt, amikor a kínai Midea kínai háztartásieszköz-gyártó cég felvásárolta a német Kuka robottechnológiai vállalatot. Azóta sorra kerülnek kínai kézre vagy többségi tulajdonba főleg német középvállalatok. Mostanában a Daimler autóipari konszern kezdett komolyan aggódni a kínai átvétel miatt, ugyanis már most is két kínai befektető tulajdonában van a német óriáscég 15 százaléka. A kínaiakat elsősorban a neves márka és a technológia érdekli.

Szakértők most konkrét javaslattal álltak elő annak érdekében, hogy méltányos versenykörülmények teremtésével meg lehessen védeni az európai vállalatokat. A német szövetségi kormány független versenyjogi tanácsadójaként működő monopóliumbizottság nemrég elkészült ajánlása szerint sürgősen ki kellene dolgozni egy mechanizmust, amely a bőséges állami támogatással rendelkező kínai társaságokra is alkalmazná az Európai Unió szigorú támogatásszabályzó előírásait. Ezzel az Európai Bizottság feltárhatná és megszüntethetné a méltánytalan előnyt, valamint adott esetben meg tudná akadályozni az európai vállalatok felvásárlását. Az unión kívüli szubvencionált vállalatok az így nyert versenyelőnyüket ugyanis piaci részesedés szerzésére használják fel – gyakran politikai-stratégiai szempontokat előtérbe helyezve – a nem támogatott versenytársaikkal szemben.