Miután Európa történelmi pillanataként harangozták be az uniós állam – és kormányfők kedd hajnali, a 2021–27 közötti büdzséről, illetve a 750 milliárd eurós mentőalapról szóló megállapodását, az Európai Parlament (EP) részéről gyakorlatilag órákon belül megálljt parancsoltak a győzelmi éneknek. A Magyar Nemzet is megírta, a testület erősen kritizálta a büdzséalkut, többek között annak keretösszegét, az abban a stratégiai jelentőségű és jövőorientált programokra szánt összegeket, és nem mellesleg annak az erős jogállamisági mechanizmus hiányára vonatkozó részét.
Charles Michel tanácsi, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök ezeknek az aggályoknak az orvoslására tettek kísérletet ma reggel Brüsszelben, mégpedig annak reményében, hogy mielőbb megnyerjék a képviselőket. Az idő szorít: a járványhelyzet miatti vészjósló gazdasági mutatók és a jövő év januárjától érvényes keretköltségvetés miatt sem szabadna késlekedni.
Charles Michel ennek megfelelően a képviselők figyelmébe ajánlotta, hogy a Tanácsnak gyakorlatilag két hónap alatt sikerült megállapodnia a gigászi összegekről, és kedd hajnalra „mind a 27 vezető adott, majd ezért kapott is valamit”.
Az Európai Tanács elnöke szerint több szempontból is történelmi jelentőségű az alku: a közösség tagjai először vesznek fel közösen hitelt, illetve először szerepel szempontként a klímavédelem és a jogállamiság az uniós büdzsében. – Az ülésen szemtől szembe, őszintén tárgyaltunk a jogállamiságról – mondta Michel, aki szerint az erről szóló vita azonban még nem záródott le teljesen.
Ursula von der Leyen szintén a megállapodásban foglaltaknál jóval kritikusabban szólt a jogállamiságról: mint azt mondta, a közös értékekre bizony nem lehet árcédulát rakni. A képviselőknek megígérte korábbi kívánságuk teljesítését is, miszerint az uniós pénzek kifizetésénél a bizottság 2018-as, meglehetősen szigorú pénzügyi szankciókra vonatkozó jogállamisági javaslatát veszik majd figyelembe. Erre azonban nincs konkrét utalás a kedden tető alá hozott alkuban, amit több képviselő is a bizottsági elnök orra alá dörgölt.
A Zöldek „Orbánnak adott ajándékról” beszéltek, miközben a magyar kormánypártoknak helyet adó Európai Néppárt részéről inkább értetlenséget fejeztek ki az alku jogállamisági részével kapcsolatosan. Manfred Weber, a párt frakcióvezetőjét elmondása szerint „összezavarja”, hogy mindenki másról beszél, nem egyértelmű: van-e jogállamisági feltételrendszer vagy sem?
A Fidesz részéről Szájer József szólalt fel, aki szerint a jogállam a szabadságot, a nemzeti függetlenséget és a demokráciát jelenti. – Az én nemzedékem harminc évvel ezelőtt azért harcolt, hogy ez ne csak az Európa nyugati felén élők örökölt privilégiuma legyen! Mi ezért megharcoltunk! – mondta az EP-képviselő. Szerinte a jogállam nem jelenti le nem írt szabályok számonkérését, a kettős mércét – amikor valakit megbüntetnek ugyanazért, amiért más dicsértet kap. „Nem jelenti az egyeseknek nem tetsző politikai ideológiák szankcionálását vagy elhallgatását” – mondta.
