Lázadás tört ki az EP-ben

Ahogy arra számítani lehetett, az Európai Parlamentnek nem tetszik a brüsszeli csúcsértekezleten tető alá hozott megállapodás – a képviselőknek többek között az erős jogállamisági klauzula hiányával van problémájuk. A magyar baloldali képviselők is beálltak a kritikusok közé, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációja viszont támogatja a magyar szempontból sikeres tanácsi kompromisszumot.

Brüsszel, 2020. július 9. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje szájmaszkot visel az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2020. július 9-én. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Csütörtökön rendkívüli ülést tart Brüsszelben az Európai Parlament (EP), amelyen a képviselők határozatban értékelik majd a kedden véget ért maratoni EU-csúcsértekezleten elfogadott, mintegy kétezermilliárd euró sorsáról szóló alkut. Az állásfoglalás e sorok írásakor ismert tervezete szerint az EP bár üdvözli a megállapodás létét, a 2021–27 közötti büdzsére vonatkozó részét „annak jelenlegi formájában” nem fogadja el. Az uniós parlament korábban jóval nagyobb keretösszeget javasolt az elkövetkezendő hét évre, s azzal sem ért egyet, hogy – lényegében az úgynevezett takarékos országok (Hollandia, Svédország, Dánia, Ausztria) kívánságára – olyan stratégiai jellegű területeken csökkentették a forrásokat, mint a kutatás-fejlesztés vagy az egészségügy. Az sem nyerte el az EP-képviselők tetszését, hogy a 750 milliárd eurós, a koronavírus-válságból való kilábalást szolgáló mentőalapban jelentősen, 500 milliárdról 390 milliárd euróra csökkent a vissza nem térítendő támogatások összege.

Magyar szempontból szintén kulcsfontosságú, hogy a jogállamiságban élharcos testület nem ért egyet azzal sem, hogy az országvezetők nem hoztak létre erős, a kifizetéseket jogállamisági szempontokhoz kötő mechanizmust. – Az Európai Parlament bánja, hogy az Európai Tanács gyengítette az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek a jogállamiság, az alapvető jogok és demokrácia megerősítésére tett törekvéseit – írják a tervezetben, utalva arra, hogy a bizottság már 2018-ban javaslatot tett a fekete báránynak kikiáltott tagállamok pénzügyi szankcionálására. Az erre tett kísérletet az EU-csúcson Magyarország és Lengyelország sikeresen hárította el. A találkozón a hazai érdeket képviselő Orbán Viktor miniszterelnök szerint az uniós csomagban nincs kapcsolat a kifizetések és a jogállamiság között, a politikai és gazdasági kérdések végül elválnak egymástól.

Az uniós parlament jogállamisági harcát a szocialista Ujhelyi István is beharangozta a Facebookon. Mint írta, az EP felszólítja az állam- és kormányfők tanácsát, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az uniós költségvetés védelme érdekében, a korábban asztalra tett dokumentumok megtárgyalásával. A Magyar Nemzet korábban már cikkezett róla: a magyar baloldali képviselők – köztük Ujhelyi és a DK-s Dobrev Klára – napokkal ezelőtt jelezték, hogy nem szavaznak meg a jogállamisági feltételeket be nem betonozó csomagot. A szocialista politikus bejegyzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy az EP öt frakciója, köztük a két legnagyobb, az Európai Néppárt és a szociáldemokraták közösen benyújtott állásfoglalásáról szól a mai szavazás.

Úgy tudjuk, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációja támogatja a tanácsi alkut, így – saját pártcsaládjával, az Európai Néppárttal ellentétben – nem szavazza meg a parlamenti állásfoglalás tegnap reggel ismert tervezetét. Erről egyébként Deutsch Tamás is beszélt a minap a Magyar Hírlapnak: az EP-képviselő szerint a tanácsban most elfogadott kompromisszum a magyar érdeket szolgálja.

Persze nem csak a magyar kormánypártok éltetik a vezetők alkuját: sajtóinformációk szerint Emmanuel Macron francia elnök centrista pártja, illetve Pedro Sánchez spanyol kormányfő szocialistái is az országuknak elfogadható megállapodás mellett, az EP-határozat ellen foglalhatnak állást. Az uniós szabályok szerint az EP-nek is rá kell bólintania a csomagra, mielőtt annak kidolgozása megkezdődik.