– Minél inkább terjed a járvány és minél rosszabbra fordul a szociális-gazdasági helyzet Azerbajdzsánban, annál erősebbé válik az örményellenes militarista retorika az ország katonai-politikai vezetésében – közölte Nikol Pasinján. Hasonló kijelentéseket tett Azerbajdzsán elnöke, Ilham Aliyev is.
Mindebből pedig úgy tűnik, hogy a konfliktus gyors megoldásában minden nagyhatalom és környező állam érdekelt, kivéve magát Bakut és Jerevánt. Brüsszel tegnap önmérsékletre szólította fel a feleket, és az ENSZ is mielőbbi fegyvernyugvást szorgalmazott. A legnagyobb gondban most mégis Moszkva lehet: Örményország a szövetségese, az Eurázsiai Gazdasági Unió és az orosz katonai szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagja. Egy azeri–örmény háború esetén Moszkva automatikusan Örményország oldalán válna hadviselő féllé, ami hosszú időre gyengítené a Kreml azeri, török és iráni kapcsolatait.
A hegyi-karabahi konfliktus
A mintegy 150 ezer lakosú Hegyi-Karabahi Köztársaság egy nemzetközileg el nem ismert terület Örményország és Azerbajdzsán között. Az etnikai örmény többség által lakott régió rövid ideig, 1918–20 között független volt, majd az azerbajdzsáni szovjet tagköztársaság részévé vált. A Szovjetunió fokozatos összeomlásával a térség szeparatista törekvései is felerősödtek 1988 után, mire Baku katonai erőket vezényelt a területre. Mindkét oldal részéről etnikai tisztogatásokra került sor, majd 1991-ben Hegyi-Karabah kikiáltotta a függetlenségét. 1992–94 között a konfliktus közel harmincezer halálos áldozattal járó háborúba csapott át, a felek végül Moszkvában kötöttek fegyverszünetet. Hegyi-Karabah és a környező területek lényegében Örményország ellenőrzése alá kerültek, ezzel Baku a területei 13,6 százalékát elvesztette.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!