Háborúval fenyeget a koronavírus?

A hétvégén újra fellángolt az Örményország és Azerbajdzsán közötti katonai konfliktus Hegyi-Karabah térsége miatt. Bár a két ország immár három évtizede háborúban áll egymással, utoljára négy éve történt hasonló összetűzés. Míg az ENSZ, Washington, Brüsszel és Moszkva is békítené a feleket, úgy tűnik, az eszkaláció Baku és Jereván érdekében is áll.

Heves tűzharcokkal és nehéztüzérség bevetésével kezdődtek összecsapások vasárnap az Örményország és Azerbajdzsán államhatáránál lévő Tovuz térségében. Baku szerint a konfliktust az örmény tüzérség kezdte váratlanul, míg Jereván szerint keleti szomszédja a hibás, amelynek fegyveresei vasárnap egy terepjáróval illetéktelenül próbáltak átjutni az örmény határon. A harcoknak még nincs vége, és eddig hat halottja – köztük egy tábornok is – van azeri oldalon, míg Örményország két áldozatról beszél. Mindkét fél médiája ugyanakkor több tucat halottat említ a másik oldalon.

Örményország és Azerbajdzsán már több mint harminc éve háborúban állnak egymással Hegyi-Karabah miatt. Bár az 1988-ban kezdődött konfliktust az 1994-ben Moszkvában kötött fegyverszünet zárta le, a két ország nem békült meg egymással, az összetűzések időnként újra és újra fellángolnak. Legutóbb négy éve, 2016-ban következett be jelentős eszkaláció Baku és Jereván között. A jelenlegi helyzet különlegességét azonban az adja, hogy bár szinte minden nemzetközi média „hegyi-karabahi” konfliktust emleget, az összecsapások helyszíne igencsak feltételesen kapcsolható a térséghez, és még légvonalban is legalább ötszáz kilométerre található a vitatott területtől. Emiatt több politológus kongatja a vészharangot, és arról beszél, hogy a korábbi, Hegyi-Karabah hovatartozásáért zajló összecsapások ezzel már Örményország és Azerbajdzsán közötti háborúba léphetnek át.

A helyzet legkézenfekvőbbnek tűnő olvasata a jelenlegi szociális és gazdasági helyzetből fakad: mindkét országban továbbra is tombol a koronavírus-járvány, az egymillió lakosra vetített megbetegedések számában Örményország például megelőzve az Egyesült Államokat, a tizedik helyen áll a világon. Az ország miniszterelnöke, Nikol Pasinján és családja is elkapta a vírust. A járvány miatt drasztikusan romlott a gazdasági helyzet mindkét államban, Azerbajdzsánt ezenkívül az olajár tavasz óta tartó zuhanása is sújtja. A legutóbbi, 2016-os eszkaláció is hasonló okokra volt visszavezethető. Hegyi-Karabah kiemelt jelentőséggel bír mind az azeri, mind az örmény lakosság számára, így az újra fellángoló konfliktus elterelheti a figyelmet a gazdasági gondokról.

– Minél inkább terjed a járvány és minél rosszabbra fordul a szociális-gazdasági helyzet Azerbajdzsánban, annál erősebbé válik az örményellenes militarista retorika az ország katonai-politikai vezetésében – közölte Nikol Pasinján. Hasonló kijelentéseket tett Azerbajdzsán elnöke, Ilham Aliyev is.

Mindebből pedig úgy tűnik, hogy a konfliktus gyors megoldásában minden nagyhatalom és környező állam érdekelt, kivéve magát Bakut és Jerevánt. Brüsszel tegnap önmérsékletre szólította fel a feleket, és az ENSZ is mielőbbi fegyvernyugvást szorgalmazott. A legnagyobb gondban most mégis Moszkva lehet: Örményország a szövetségese, az Eurázsiai Gazdasági Unió és az orosz katonai szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagja. Egy azeri–örmény háború esetén Moszkva automatikusan Örményország oldalán válna hadviselő féllé, ami hosszú időre gyengítené a Kreml azeri, török és iráni kapcsolatait.

A hegyi-karabahi konfliktus

A mintegy 150 ezer lakosú Hegyi-Karabahi Köztársaság egy nemzetközileg el nem ismert terület Örményország és Azerbajdzsán között. Az etnikai örmény többség által lakott régió rövid ideig, 1918–20 között független volt, majd az azerbajdzsáni szovjet tagköztársaság részévé vált. A Szovjetunió fokozatos összeomlásával a térség szeparatista törekvései is felerősödtek 1988 után, mire Baku katonai erőket vezényelt a területre. Mindkét oldal részéről etnikai tisztogatásokra került sor, majd 1991-ben Hegyi-Karabah kikiáltotta a függetlenségét. 1992–94 között a konfliktus közel harmincezer halálos áldozattal járó háborúba csapott át, a felek végül Moszkvában kötöttek fegyverszünetet. Hegyi-Karabah és a környező területek lényegében Örményország ellenőrzése alá kerültek, ezzel Baku a területei 13,6 százalékát elvesztette.