Londonba exportált afrikai konfliktus

London és Addisz-Abeba légvonalban majd hatezer kilométerre fekszik egymástól. A multikulturalizmus azonban a távolságokat is lerombolja: mikor Etiópiában etnikai zavargások robbantak ki, azt másnap már a brit főváros is megérezte.

ETHIOPIA-PROTESTS/ Fotó: Tiksa Negeri Forrás: Reuters

Darabokra törték kedd éjjel Hailé Szelasszié egykori etióp császár szobrát a wimbledoni Cannizaro Parkban – adta hírül a BBC. Szemtanúk beszámolója szerint egy nagyjából százfős, főként férfiakból álló társaság vezette le a dühét a kőbe öntött uralkodón. Nagy-Britanniában nem él nagy etióp közösség, öt évvel ezelőtt számukat 16 ezer körülire tették, bár más becslések szerint akár 50 ezren is lehetnek. Hogy mi bajuk volt Nyugat-Londonban az etióp császárral? A hatóságok feltételezik, az esetnek köze lehet a napokban Etiópiában kirobbant erőszakos tüntetéshullámhoz.

Az afrikai országban azután szabadult el a káosz, hogy hétfőn agyonlőttek egy ismert énekest, Hahalu Hundesszát. A gyilkosság indítékai egyelőre ismeretlenek, de az áldozat korábban halálos fenyegetésekre panaszkodott. Az alig 34 esztendős férfi nem csupán művész volt, de politikailag is aktív szerepet vállalt. Már 17 évesen börtönbe került nézetei miatt, szabadulása után zenéjével az oromo népcsoport jogaiért harcolt, és a hatalmi elitet, köztük a régi uralkodókat is ostorozta. Az oromók a 108 millió lakosú Etiópia legnagyobb lélekszámú népcsoportja, ennek ellenére régóta tüntetnek azért, mert elnyomva érzik magukat. Úgy tűnt, fordulatot hozhat, hogy 2018-ban egy oromo származású politikust, Abij Ahmedet választották meg miniszterelnöknek. A kormányfőt kisvártatva Nobel-békedíjjal tüntették ki az Eritreával tető alá hozott béke miatt, de belpolitikai reformjai miatt is méltatták. Az énekes meggyilkolása most újra kiélezte az etnikai feszültséget, a híradások szerint az elmúlt napok tüntetéshullámában legalább 81-en meghaltak.

Fotó: Reuters

Hailé Szelassziét 1930-ban koronázták meg, de 1936-ban az olasz invázió miatt száműzetésbe kényszerült, öt éven át Nagy-Britanniában talált menedéket. A most elpusztított szobrát is ekkor formázta róla a brit Hilda Seligman szobrász, aki gyakran vendégeskedett a királynál. Benito Mussolini azonban nem örülhetett sokáig az olasz gyarmatának, brit támogatással az uralkodó visszafoglalta trónját, ahonnét csak 1974-ben taszították le egy puccsban. A következő évben 83 esztendősen érte a halál Addisz-Abebában.

Etiópia utolsó császárának történelmi megítélése megosztó. Egyrészt ünnepelt hős, aki kivívta az ország függetlenségét, sokat tett az Afrikai Unió elődjének megalapításáért, igazi modern reformerként tartják számon. Másrészt sokat elmond róla az is, hogy az egyébként etióp ortodox keresztény uralkodót, „Júda törzsének hódító oroszlánját”, „a királyok királyát” egy Jamaicából induló szekta a mai napig isteni reinkarnációként tiszteli. Gyakran szemére hányják, hogy 35 millió dolláros születésnapi ünnepséget rendezett magának, mikor népe közt a XX. század egyik legpusztítóbb, egymillió életet követelő éhínsége pusztított.

Új haza, régi sérelmek

Továbbra is feszült a hangulat Bécsben, azt követően, hogy múlt héten szélsőséges török nacionalisták több ízben összecsaptak kurd tüntetőkkel, baloldali aktivistákkal és a rendőrökkel – derült ki a Hír TV riportjából. Egy, az osztrák fővárosban élő magyar nő azt nyilatkozta a televíziónak, hogy a zavargások óta folyamatos a megerősített rendőri jelenlét a főként bevándorlók lakta 10. kerületben. Egy osztrák lakos pedig arról beszélt, hogy az emberek csak félve merészkednek az utcára. – Halálosan megfenyegették Karl Nehammer osztrák belügyminisztert és Susanne Raab integrációs minisztert, a tárcavezetőket rendőri védelem alá helyezték – festette le a helyzetet a Hír TV. Korántsem ez az első eset, hogy a török–kurd konfliktus nyugati városokba is begyűrűzött. Németországban – ahol több mint kétmillió török származású polgár él – például rendszeresek az összecsapások közöttük. Emlékezetes az a 2017-es botrányos eset is, mikor Recep Tayyip Erdoğan török elnök washingtoni látogatása során felfegyverzett testőrei keveredtek verekedésbe kurd tüntetőkkel. A jelenség nem korlátozódik csupán a törökökre és kurdokra. Tavaly például a kasmíri konfliktus kiéleződésekor Londonban indiai és pakisztáni tüntetők csaptak össze. Rendszeresen erőszakba torkollanak a palesztinok Izrael-ellenes felvonulásai is. Tavaly Párizsban az algír és szenegáli bevándorlók pedig azon akadtak össze, hogy labdarúgó-csapataik az Afrikai Nemzetek Kupáján mérkőztek meg egymással.