Nehéznek ígérkezik a kormányalakítás Horvátországban

Vasárnap új parlamentet választanak a horvátok. A jelenlegi ciklus ugyan még októberig tartana, a képviselők azonban már májusban döntöttek a szábor feloszlatásáról. A baloldali-liberális ellenzék a járványhelyzet miatt helytelenítette a döntést, a konzervatív Horvát Demokratikus Szövetség vezette kormánykoalíció viszont arra hivatkozott, hogy egy esetleges második hullám ősszel még kedvezőtlenebb körülményeket teremthet a voksolásra. A felmérések szerint a jobb- és a baloldal fej fej mellett halad.

HDZ-plakát Zágrábban. Fej fej mellett halad a jobb- és a baloldal Fotó: Marko Djurica Forrás: Reuters

Több hónappal, most vasárnapra előre hozták a horvátországi parlamenti választásokat. A politikai érveknél a valóságban sokkal többet nyomhatott a latban, hogy a koronavírus-járvány gazdasági következményei őszre már jobban éreztetik hatásukat. Különösen igaz ez a turizmusra, amelynek bevételétől nagyban függ az államháztartás fenntarthatósága, s ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a jobbközép választási esélyeit.

Az előzetes felmérések szerint holtversenyre van esély a jobb- és a baloldal között. De még ezen a héten is nagy számban voltak olyan polgárok, akik nem döntötték el, kire adják le a voksukat. Csütörtökön nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatok szerint a jelenleg kormányzó jobbközép Horvát Demokratikus Szövetség (HDZ), élén Andrej Plenković elnök-kormányfővel 55 mandátumra számíthat a zágrábi száborban, míg legnagyobb ellenlábasa, a Szociáldemokrata Párt (SDP) köré tömörült, Restart elnevezésű koalíció – amelyet Davor Bernardić SDP-pártelnök vezet –, 56-ra. A dalszerző-énekes és tamburaművész, Miroslav Škoro vezette konzervatív Hazafias Mozgalom lehet a harmadik befutó, 18 mandátummal. Nagy valószínűséggel átlépi a parlamenti küszöböt a független listákból szerveződött, és ha nem is következetesen, de inkább liberális irányultságú Híd–Most, hat mandátummal, a Možemo elnevezésű baloldali-zöldpárti koalíció három mandátummal, a szintén baloldali Živi zid pedig egy képviselői hellyel. Ezenfelül nyolc mandátumuk van a kisebbségeknek; a magyarok egy képviselői helyére az egyetlen jelölt Jankovics Róbert. Három hely illeti meg a diaszpórában élő horvátokat. Az összesen 151 fős száborban 76 mandátumra van szükség a kormányalakításhoz. Ennyit nagy valószínűséggel sem a HDZ, sem az SDP nem szerez. Utóbbi a maga köré gyűjtött baloldali kispártokon felül biztonsággal csak a Možemóra számíthat egy esetleges koalícióban. A Most lehetséges, de nem megbízható partner, a Živi zid pedig élesen bírálja mind a két nagy pártot, és nem valószínű, hogy koalícióra lépne velük. A HDZ koalíciós potenciálja jobb, amennyiben a Škoro vezette konzervatív tömörülés csatlakozik hozzá a mandátumaival. Ezt a kampány során mindkét fél kizárta, de a választások eredményének függvényében megváltozhat a hozzáállás. A nyolc kisebbségi mandátumra az előzetes ígéretek alapján az SDP számíthat, de ez sincsen kőbe vésve. Együtt persze, nagyobb lehetőségük van az érdekérvényesítésre, mintha külön-külön más és más pártot tüntetnek ki rokonszenvükkel.

HDZ-plakát Zágrábban. Fej fej mellett halad a jobb- és a baloldal
Fotó: Reuters

A kormányalakítás mindezek miatt nem lesz egyszerű. Minden verzió – beleértve a nagykoalíciót vagy akár a kisebbségi kormányzást is – lehetséges, ez azonban a jelenlegi helyzetben súlyosan hátrányos volna Horvátországra nézve. A választások újbóli kiírásának viszont nincs értelme, mert ilyen rövid idő alatt nem változnak lényegesen a politikai erőviszonyok. Egy biztos: az államfőnek, Zoran Milanović volt SDP-elnöknek az alkotmány szerint elsőként a választások relatív győztesét kell megbíznia a kormányalakítással, bármelyik párt legyen is az. A kampányt a gazdasági témák – munkahelyteremtés, a kivándorlás megakadályozása – uralták. A mozgástér szűk, ennek megfelelően a két nagy párt programja nem sokban tér egymástól. Főként a kisebb pártok részéről azonban elhangzottak teljesíthetetlen ígéretek, elsősorban az uniós források kapcsán. Horvátország gazdasági szerkezete elavult, a turizmus a GDP csaknem húsz százalékát teszi ki, fokozva a horvát gazdaság kitettségét a globális trendeknek.