A választás nem több színjátéknál

Parlamenti választásokat tartanak vasárnap a közel egy évtizede polgárháború sújtotta Szíriában. A mostani voksolás a harmadik a fegyveres konfliktus 2011-es kirobbanása óta, elemzők szerint azonban – az előzőekhez hasonlóan – ezúttal sem lehet szabad választásokról beszélni.

Képviselőjelöltek mosolyognak egy választási plakátról a fővárosi lakosokra Fotó: YOUSSEF BADAWI Forrás: MTI/EPA

A megméretésen csak azok a tömörülések indulhattak, amelyeknek a damaszkuszi kormány engedélyt adott, így borítékolható a Bassár al-Aszad elnökhöz hű Baász-párt és szövetségesei­nek többsége – értékelte Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunknak a helyzetet. A kutató szerint a kormány valódi ellenzéke most sem állhat a rajtkőhöz, rá­adásul az előbbi választásoktól ­eltérően most a vezetéshez hű ellenzéket sem engedték indulni. – Ennek oka, hogy a kormány a következő parlamenti ciklusban igyekszik majd – legalábbis látszólagosan – politikailag lezárni a polgárháborút, amelyben a törvényhozásnak komoly szerepe lehet, például egy új alkotmány elfogadásában – magyarázta a Közel-Kelet-szakértő.

Szalai elmondása szerint mivel a választások az elit hatalmának megerősítéséről, nem pedig a demokratikus versengésről szólnak, ezért érdemi jelentősége nem lesz a voksolásnak. – Az elemzőknek a jelenlegi választás inkább egy új elit felemelkedése miatt érdekes: a háború káoszában számos hadúr vagy milíciavezető tett szert gazdasági befolyásra vagy katonai hatalomra, ugyanakkor mivel nem választott tisztviselőkről van szó, politikai hatalommal nem rendelkeznek – magyarázta a kutató. Az önkormányzati választásokhoz hasonlóan a parlamenti választások is részben azt a szerepet töltik be, hogy ezek a hadurak jelöltként gyakorlatilag „tisztára mossák” a hatalmukat, és parlamenti képviselőkként politikaivá változtatják a megszerzett befolyásukat. Ilyen jelölt például a Kudsz Brigádoktól Abdul Illah Abdo vagy a Bakir Brigádok egyik vezetője, Omar Haszan, fűzte hozzá Szalai.

Jelenleg a damaszkuszi kormány Szíria területének mintegy kétharmadát ellenőrzi. – Az ellenzéki és külföldi haderők által uralt területeken nem tartanak választásokat, ugyanakkor hivatalosan ezen területek lakosai is fognak tudni képviselőket küldeni a törvényhozásba. Erre a kormányzati ellenőrzés alatt álló területeken felállított speciális szavazókörzetekben lesz lehetőség – magyarázta Szalai. A legnagyobb ellenzéki terület, Idlíb lakosai Hama városában fognak tudni választani. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy ezen városok lakosai közül csak azok tudnak véleményt nyilvánítani, akik a kormányzat által ellenőrzött területekre menekültek, tehát valószínűleg a rendszer szimpatizánsai.

Képviselőjelöltek mosolyognak egy választási plakátról a fővárosi lakosokra
Fotó: MTI/EPA

A közel egy évtizede tartó konfliktus rendezését célul kitűző nemzetközi tárgyalásokról szólva Szalai elmondta: az ENSZ által vezetett genfi folyamat bár hivatalosan zajlik, de nagyon lassan halad előre, a tavaly ősszel létrejött alkotmányozási bizottság munkája az év végére gyakorlatilag holtpontra jutott a felek megegyezésre való hajlandóságának hiánya miatt. Emlékeztetett: ezzel párhuzamosan zajlanak nagyhatalmi egyeztetések elsősorban Oroszország, Irán és Törökország között, ezek azonban jellemzően csak rövidebb-hosszabb ideig tartó tűzszüneti megállapodásokra irányulnak. Az utolsó ilyen megállapodás 2020 márciusában jött létre, az elmúlt hónapok viszonylagos nyugalma ennek köszönhető.

A mostani, a koronavírus-járvány miatt már kétszer is elhalasztott választásokat egyébként tüntetések árnyékában rendezik meg: a gazdasági nehézségek, az üzemanyagválság és a hatalmas infláció miatt július elején kirobbant demonstrációk hatására Bassár el-Aszad elnök a négy éve hivatalban lévő Imad Mohammed Deeb Hamisz miniszterelnököt is menesztette.