Noha eredetileg kétnaposra tervezték, vasárnap is folytatódik az állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol a 2021–27-re szóló, több mint ezermilliárd eurós büdzséről, illetve a vírusválság nyomán létrehozott 750 milliárd eurós helyreállítási alapról dönthetnek a vezetők. Charles Michel szombaton jóval éjfél előtt küldte pihenni a kollégáit, ám diplomáciai források szerint Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte holland kormányfő folytatták az egyeztetéseket, ugyanis ahogy arra számítani lehetett, mára Hollandia sziklaszilárd álláspontja a mielőbbi megállapodás egyik fő akadálya.
Fotó: Reuters
Mark Rutte – aki jövőre parlamenti választásokat is nyerne hazájában – tegnap éjjel ismét arról beszélt újságíróknak: tisztában van vele, hogy bosszantja a többi országvezetőt, de felelőssége a holland polgároknak elfogadható csomagot tető alá hozni.
Hollandia a fukarként emlegetett tagországok (Ausztria, Dánia, Svédország, Hollandia) egyikeként azért harcol, hogy a 750 milliárd eurós alap minél kisebb részét jelentsék a vissza nem térítendő támogatások, ugyanis kevésbé bízik a fő kedvezményezettek, az eladósodott déli EU-országok gazdasági fegyelmében.
Charles Michel szombaton kompromisszumos javaslattal állt elő, ebben ötvenmilliárd euróval csökkentette a mentőalapon belüli, vissza nem térítendő támogatások összegét, ám a takarékos négyek tovább húznák a nadrágszíjat. Ez magától értetődően nem tetszik a délieknek, de a Merkel–Macron-tengelynek sem, akik kezdeményezték a történelmi csomagot. Giuseppe Conte olasz kormányfő a hét végén Brüsszelben sokadjára beszélt arról: az északi országok egész egyszerűen zsarolják a partnereiket.
Pedig az említett Michel-kompromisszum Hollandia még több kívánságát is teljesítette: szerepel a javaslatban egy olyan vészfékmechanizmus is, amely lehetővé tenné, hogy a közös hitelfelvételre való tekintettel akár egyetlen állam is a kifizetések felhasználási módját, a nemzeti reformprogramok felülvizsgálatát kezdeményezze. Szijjártó Péter a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádiónak vasárnap ugyanezt a problémát emlegette: szerinte is arról zajlik igazából parázs vita, hogy kik és milyen módon dönthettek arról, hogy az európai uniós források miként kerüljenek felhasználásra. – Mi, magyarok dönthessünk arról, hogy az európai uniós forrásokat hogyan használjuk fel – összegezte Szijjártó a hazai álláspontot. Látszólag tehát számos EU-ország nem akarja teljes mértékben az Európai Bizottságra (EB) bízni az eurómilliárdok sorsát. Szintén Mark Rutte volt az, aki Ursula von der Leyen bizottsági elnök előtt is leplezetlenül kimondta: az EB korábban sem tudta megfelelően kieszközölni a reformokat, illetve biztosítani, hogy az EU-s pénzek jó helyre kerülnek.
