Ráhúznak egy napot: vasárnap is folytatódik az EU-csúcs

Bár Emmanuel Macron a hírek szerint már szombaton hazautazott volna a brüsszeli EU-csúcsról, az országvezetők még egy napot ráhúznak a mintegy kétezermilliárd eurós csomag tárgyalására. A szombat esti munkavacsorán a jogállamiság is újra téma volt: a visegrádi országok továbbra sem akarják, hogy a pénzkérdésbe politikai meggyőződés keveredjen.

Fotó: DARIO PIGNATELLI

Noha eredetileg kétnaposra tervezték, vasárnap is folytatódik az állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol a 2021–27-re szóló, több mint ezermilliárd eurós büdzséről, illetve a vírusválság nyomán létrehozott 750 mil­liárd eurós helyreállítási alapról dönthetnek a vezetők. Charles Michel szombaton jóval éjfél előtt küldte pihenni a kollégáit, ám diplomáciai források szerint Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte holland kormányfő folytatták az egyeztetéseket, ugyanis ahogy arra számítani lehetett, mára Hollandia sziklaszilárd álláspontja a mielőbbi megállapodás egyik fő akadálya.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke köszönti Angela Merkelt. Távoliak az álláspontok
Fotó: Reuters

Mark Rutte – aki jövőre parlamenti választásokat is nyerne hazájában – tegnap éjjel ismét arról beszélt újságíróknak: tisztában van vele, hogy bosszantja a többi országvezetőt, de felelőssége a holland polgároknak elfogadható csomagot tető alá hozni.

Hollandia a fukarként emlegetett tagországok (Ausztria, Dánia, Svédország, Hollandia) egyikeként azért harcol, hogy a 750 mil­liárd eurós alap minél kisebb részét jelentsék a vissza nem térítendő támogatások, ugyanis kevésbé bízik a fő kedvezményezettek, az eladósodott déli EU-országok gazdasági fegyelmében.

Charles Michel szombaton kompromisszumos javaslattal állt elő, ebben ötvenmilliárd euróval csökkentette a mentőalapon belüli, vissza nem térítendő támogatások összegét, ám a takarékos négyek tovább húznák a nadrágszíjat. Ez magától értetődően nem tetszik a délieknek, de a Merkel–Macron-tengelynek sem, akik kezdeményezték a történelmi csomagot. Giuseppe Conte olasz kormányfő a hét végén Brüsszelben sokadjára beszélt arról: az északi országok egész egyszerűen zsarolják a partnereiket.

Pedig az említett Michel-kompromisszum Hollandia még több kívánságát is teljesítette: szerepel a javaslatban egy olyan vészfékmechanizmus is, amely lehetővé tenné, hogy a közös hitelfelvételre való tekintettel akár egyetlen állam is a kifizetések felhasználási módját, a nemzeti reformprogramok felülvizsgálatát kezdeményezze. Szijjártó Péter a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádiónak vasárnap ugyanezt a problémát emlegette: szerinte is arról zajlik igazából parázs vita, hogy kik és milyen módon dönthettek arról, hogy az európai uniós források miként kerüljenek felhasználásra. – Mi, magyarok dönthessünk arról, hogy az európai uniós forrásokat hogyan használjuk fel – összegezte Szijjártó a hazai álláspontot. Látszólag tehát számos EU-ország nem akarja teljes mértékben az Európai Bizottságra (EB) bízni az eurómilliárdok sorsát. Szintén Mark Rutte volt az, aki Ursula von der Leyen bizottsági elnök előtt is leplezetlenül kimondta: az EB korábban sem tudta megfelelően kieszközölni a reformokat, illetve biztosítani, hogy az EU-s pénzek jó helyre kerülnek.

A jogállamiság is terítékre került, a V4-ek ellenzik az efféle kritériumokat

Az északi országok ezzel összefüggésben a jogállamisági kritériumoknak is támogatói – ezek azonban a magyar érdekekkel teljesen ellentétesek, a kormány szerint ugyanis Brüsszel azokat politikai megfontolásból, jogi köntösben használná. A szombati brüsszeli munkavacsorán épp a jogállamiság volt a téma: a visegrádi országok képviselői – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – ismét elutasították annak lehetőségét, hogy a pénzkérdésbe politikai meggyőződés keveredjen.

Photo by Pool/Getty Images

A Magyar Nemzet megírta szombaton, a Magyarország által a csúcstalálkozón előterjesztett, a jogállamisági feltételekre vonatkozó javaslat is rendkívül kritikus lett. Hazánk többek között azt javasolja, hogy az uniós tanácsban konszenzus legyen a pénzügyi szankciók feltétele, tehát gyakorlatilag egyetlen állam is megvétózhassa, ha a pénzeket a bizottság a jogállamiságra hivatkozva akarja befagyasztani. Egy másik magyar feltétel ellehetetlenítené, hogy az uniós bizottság éves – első alkalommal az őszre esedékes – jogállamisági jelentése viszonyítási pont legyen az EU pénzügyi érdekeinek védelmekor. Magyarország az uniós tanácsban korábban is ellenezte a jelentéseket, mondván: a jogállamiságról kormányközi alapon kell tárgyalni.

Az EU-csúcs zárónapján mindenesetre továbbra is minimális az esélye annak, hogy akár a jogállamisági feltételek vagy a mentőcsomag mérete közös nevezőre hozza a vezetőket és megállapodás szülessen. Diplomaták azt viszont reménykeltőnek tartják, hogy az állam- és kormányfők még egy napot rááldoznak a tárgyalásra. Egyes hírek szerint Emmanuel Macron francia elnök volt az, aki már szombat este mérlegelte a hazautazás lehetőségét, mondván: nincs elmozdulás a holtpontról. Amennyiben ez valóban így marad, a következő rendkívüli EU-csúcs a hónap végén lehet.