Tömegek lepték el Hongkong utcáit

A nyugat-kínai muszlim kisebbséggel szimpatizálnak a hongkongi tüntetők, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen 2015-ben már vezettek be a hongkongihoz hasonló, nemzetbiztonsági törvényt. A sokat kritizált jogszabály hatálybalépésnek napján majdnem kétszáz tüntetőt letartóztattak az autonóm városban, miközben egyre jobban tiltakozik a nemzetközi közösség.

Ismét tömegek vonultak Hongkong utcáira, miután szerdán hatályba lépett a sokat bírált új nemzetbiztonsági törvény. Helyszíni beszámolók szerint már az első órákban több ezren gyülekeztek, majd a rendőrök könnygázzal, gumilövedékekkel kezdték az oszlatást. A Kínai Népköztársasághoz tartozó, ám eddig legalábbis politikai autonómiát élvező városállamban azóta éleződik ismét a feszültség, hogy májusban megkezdődött a tüntetéseket korlátozó új jogszabály kidolgozása. Kedden a legfőbb kínai törvényhozó szerv, az országos népi gyűlés állandó bizottsága elfogadta a jogszabályt, amit Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő alá is írt.

Az időzítés félreérthetetlenül szándékos Peking részéről: a törvény napra pontosan a 23. évfordulóján lépett hatályba annak az eseménynek, hogy London átadta Pekingnek Hongkongot. A brit gyarmati státus után a Kínai Népköztársasághoz való visszatérés napjáról mindig felvonulásokkal emlékeznek meg a város autonómiáját féltők, ám az idén szándékosan be nem jelentett menetre indultak a tüntetők. Válaszul a hatóságok – immár új törvényi felhatalmazással – több mint száznyolcvan demonstrálót vettek őrizetbe.

Úgy tűnik, a tavalyiakhoz képest nem változtak a mozgalom követelései. Helyszíni beszámolók szerint a tömeg a korábban megfogalmazott ötpontos programot skandálta; a pontok egyike a tavalyi tüntetéshullámot kiváltó kiadatási törvény visszavonása. A Hongkong és Kína büntetőügyi együttműködését is biztosító törvényt tavaly áprilisban fogadták el, és az autonómiapárti tüntetők Peking újabb trükkjét látták mögötte. Bár a hongkongi törvényhozás októberben megsemmisítette a jogszabályt, addigra annyira elszabadultak az utcán az indulatok, hogy Peking indokoltnak látta a most hatályba lépett nemzetbiztonsági törvény elfogadását. Legutóbb 2015-ben fogadott el ilyen szabályt az állandó bizottság, az azonban Hongkongot még nem érintette. Sokat foglalkozott azonban a korábbi nemzetbiztonsági törvény a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő muszlim kisebbséggel, megteremtve az ott kialakult szeparatista, terroristamozgalom felszámolásának jogszabályi alapjait. Nem véletlen, hogy online kommunikációs csatornáikon a hongkongi tüntetők gyakran említik a 2015-ös törvényt, hangsúlyozva szolidaritásukat az ujgurokkal és más, nyugat-kínai muszlim kisebbségekkel. Márpedig fejfájást okozhat Pekingnek, ha az etnikailag különböző, mégis hasonló nehézségekkel szembesülő hongkongiak szövetségesre lelnek az állítólag a dzsihadista terrorszervezetekkel is kapcsolatban álló, muszlim szeparatista mozgalomban.

A legnagyobb problémát azonban a nyugati világ jelenti a központi kínai kormánynak. A különböző országok sorra ítélik el a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvényt, egyesek komoly szankciókat emlegetnek. Elsőként az Egyesült Államok jelezte, hogy korlátozza Hongkongba áramló exportját, majd Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette, Peking lépése a Hongkong státusát rögzítő kínai–brit szerződés megsértése. Ezért hozzátette, a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akik brit tengerentúli útlevéllel rendelkeznek, így akár brit állampolgárságot is szerezhetnek.