Faji megkülönböztetéssel vádolják az amerikai egyetemeket

Időről időre felröppennek hírek, hogy az amerikai elit egyetemek törvénytelenül diszkriminálják a hozzájuk felvételiző középiskolai végzős diákokat – mégpedig faji alapon. Állítólag előnyt élveznek a feketék és a spanyol ajkúak, hátrányosan különböztetik meg viszont a fehéreket és az ázsiai származásúakat. A jeles magánintézmények tagadják a feltételezést.

Végzős joghallgatók a Harvardon. Számíthat a bőrszín. REUTERS/Brian Snyder - GF10000110439 Fotó: Brian Snyder

Az Egyesült Államok kormánya jelentésében azt vetette Amerika második legrégebben alapított neves egyeteme, a connecticuti New Havenben található Yale szemére, hogy jogellenesen diszkriminálja a felvételre jelentkező diákokat, mégpedig a feketék és a spanyol ajkúak javára. A fehéreket és az ázsiai származásúakat viszont hátrébb sorolja. A washingtoni igazságügyi minisztérium két esztendeig vizsgálódott az ügyben, mire arra a következtetésre jutott, hogy az 1701-es alapítású Yale a felvételi eljárások során megsértette a polgárjogi törvényeket. A minisztérium pert helyezett kilátásba, hacsak az intézmény nem tesz kiigazító lépéseket.

Obama a többszínűséget erőltette

A jelenlegi kormányzati támadás hátterében az áll, hogy Donald Trump elnök erősen ellenzi a pozitív diszkriminációt – már csak azért is, mert demokrata elődje, Barack Obama az egyetemek többszínűségének elkötelezett híve volt. Arra szólították fel a felsőoktatási intézményeket, hogy növeljék az alulreprezentált kisebbségek számát a felveendők között, különös tekintettel a feketékre és a spanyol ajkúakra. 2018 júliusában – Trump kezdeményezésére – Jeff Sessions akkori igazságügyi miniszter vissza is vonta a pozitív diszkriminációs program huszonnégy irányelvét. A mostani minisztériumi jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy míg az állami támogatásban is részesülő egyetemeken a származás csak a számos szempont egyike a felvételi eljárás során, addig a ­Yale-en ennek a kitételnek az alkalmazását egyáltalán nem korlátozzák. – A Yale a felvételi eljárásban több lépésben is figyelembe veszi a származást, ami növeli a jelölt felvételének valószínűségét – áll a dokumentumban. A Yale a BBC tudósítása szerint kategorikusan tagadja a vádakat. Azt állítja, a minisztérium még azelőtt vonta le ezt a következtetést, hogy az oktatási intézmény eljuttatta volna Washingtonba az összes kért információt. – Ha a hivatal a teljes anyagból méltányosan mérlegelt következtetéseket vont volna le, belátta volna, hogy a Yale a legfelső bíróság elvei szerint járt el – olvasható az egyetem nyilatkozatában.

Végzős joghallgatók a Harvardon. Számíthat a bőrszín Fotó: Reuters/Brian Snyder

Az ázsiaiak kifogást emeltek

Az USA legrégibb, 1636-os alapítású egyetemén, a Harvardon ­(Cambridge, Massachusetts) 2014-ben kezdtek elégedetlenkedni a diákok 22 százalékát kitevő ázsiai származású hallgatók azért, mert szerintük kedvezőtlenül ítélték meg a tanulmányi képességeiket. Úgy vélték, azonos szintű vizsgákon kevesebb pontot kapnak, mint fekete, illetve fehér bőrű társaik, és hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a felvételin is. A szervezetük által kezdeményezett ügyben a legfelső bíróság 2016-ban nem talált hibát a Harvard eljárásában, s ezt tavaly októberben egy kerületi bíróság is megerősítette.

Ma ennél súlyosabb ügy is foglalkoztatja az amerikai egyetemi világot, ez pedig a Covid–19-járvány. Nagy kérdés, elkezdjék-e az oktatást a nyári szünet után? A vélekedés általában az, hogy igen, de a hallgatóknak vírusteszteket kell végeztetniük, az egyetemen belül pedig szigorúan be kell tartaniuk a kellő fizikai távolságot egymástól. Az egyetemek dolgozói közül intézményenként akár ezreket is elbocsátottak vagy készülnek elbocsátani a koronavírus-járvány miatti megszorítások miatt.