Faji megkülönböztetéssel vádolják az amerikai egyetemeket

Időről időre felröppennek hírek, hogy az amerikai elit egyetemek törvénytelenül diszkriminálják a hozzájuk felvételiző középiskolai végzős diákokat – mégpedig faji alapon. Állítólag előnyt élveznek a feketék és a spanyol ajkúak, hátrányosan különböztetik meg viszont a fehéreket és az ázsiai származásúakat. A jeles magánintézmények tagadják a feltételezést.

Végzős joghallgatók a Harvardon. Számíthat a bőrszín. REUTERS/Brian Snyder - GF10000110439 Fotó: Brian Snyder

Végzős joghallgatók a Harvardon. Számíthat a bőrszín Fotó: Reuters/Brian Snyder

Az ázsiaiak kifogást emeltek

Az USA legrégibb, 1636-os alapítású egyetemén, a Harvardon ­(Cambridge, Massachusetts) 2014-ben kezdtek elégedetlenkedni a diákok 22 százalékát kitevő ázsiai származású hallgatók azért, mert szerintük kedvezőtlenül ítélték meg a tanulmányi képességeiket. Úgy vélték, azonos szintű vizsgákon kevesebb pontot kapnak, mint fekete, illetve fehér bőrű társaik, és hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a felvételin is. A szervezetük által kezdeményezett ügyben a legfelső bíróság 2016-ban nem talált hibát a Harvard eljárásában, s ezt tavaly októberben egy kerületi bíróság is megerősítette.

Ma ennél súlyosabb ügy is foglalkoztatja az amerikai egyetemi világot, ez pedig a Covid–19-járvány. Nagy kérdés, elkezdjék-e az oktatást a nyári szünet után? A vélekedés általában az, hogy igen, de a hallgatóknak vírusteszteket kell végeztetniük, az egyetemen belül pedig szigorúan be kell tartaniuk a kellő fizikai távolságot egymástól. Az egyetemek dolgozói közül intézményenként akár ezreket is elbocsátottak vagy készülnek elbocsátani a koronavírus-járvány miatti megszorítások miatt.