A Kongói Demokratikus Köztársaságot több mint 7500 mérföld választja el Hirosimától és Nagaszakitól, a második világháború eseményeitől való – mind politikai, mind fizikai értelemben vett – távolsága miatt tehát nehéz párhuzamot vonni a japán történelem legsötétebb pillanatainak számító atomtámadások és a közép-afrikai állam között. Csakhogy a helyzet az, hogy évtizedekig komoly törekvések voltak arra vonatkozóan, hogy az összefüggéseket teljes titkokban tartsák:
a Hirosimára és a Nagasakira dobott bombákhoz felhasznált uránium kétharmadát az egykori belga gyarmat egyik aprócska bányájában, a Sinkolobvéban hozták létre – emlékeztet a BBC brit hírportál.
Elfeledett történelem
A Katanga tartományban található létesítményből származott az a plutónium is, amely három nappal később Nagaszaki légterében robbant, egy gömbszerűen kiképzett plutónium–239 tartalmú magot rejtetve.
– Amikor Hirosima és Nagaszaki bombázásokról beszélünk, soha nem beszélünk Sinkolobvéről. A második világháború egy része elveszett és feledésbe merült – idézte a BBC Isaiah Mombilót, a dél-afrikai Kongói Civil Társaság (CCSSA) elnökét.
Fotó: Tóth Loretta
A Sinkolobve története azonban nem ért véget a nukleáris fegyver kifejlesztésén 1942 óta dolgozó Manhattan-tervben való fontos részvétellel. A Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombákhoz, vagyis a Little Boyhoz és a Fat Manhez való hozzájárulás az egykori belga gyarmat politikai történelmét és polgárháborúit is jelentős mértékben formálta. A bánya öröksége ráadásul a mai napig rányomja bélyegét a Sinkolobve körül élő közösségek életére, illetve egészségére.
Máig tartó tragédia
– Ez egy folyamatban lévő tragédia – véli Susan Williams, az Egyesült Királyságban található Nemzetközösségi Tanulmányok Intézetének történésze. A kutató szerint az afrikai ország problémáinak megértéséhez kulcsfontosságú adalék annak feltárása, hogy milyen szerepet játszott a bánya veszélyes kincsének a nyugati hatalmak általi kiaknázása. A belga szabályoknak megfelelően egyébként a kongói munkavállalók éjjel-nappal a bányában dolgoztak, és havonta több tonna uránércet küldtek az Egyesült Államokba.
– Sinkolobve döntötte el, ki lesz a világ következő vezetője – fogalmazott ezzel kapcsolatban Isaiah Mombilo, aki szerint a távol-keleti pusztító atomtámadások Közép-Afrikában kezdődtek. A szakértő emlékeztetett: mindezt a legnagyobb titokban hajtották végre, ahol a bánya tulajdonosainak azt is vállalniuk kellett, hogy nem értesítik az Olaszországot, Németországot és Japánt magában foglaló tengelyhatalmakat a Manhattan-terv létezéséről, illetve a bányában folyó munkálatokról.
– Még arra is volt tervük, hogy erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy elhitessék, az uránium Kanadából származik. Mindezt azért, hogy véletlenül se irányítsák a figyelmet Kongóra
– magyarázta Williams.
