Afrika mélyéről érkezett a pusztító atombomba Hirosimára

Csütörtökön lesz 75 éve, hogy az Enola Gay nevet viselő amerikai bombázó alacsonyabbra ereszkedett, és ledobta a Little Boynak elnevezett atombombát Hirosima városára. Noha az emberiség történetének egyik legsötétebb pillanatáról évről évre világszerte megemlékeznek, mégis a mai napig nagyon kevesen tudják, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság milyen fontos szerepet játszott a XX. század egyik legpusztítóbb eseményében.

Hatakejama Hiroko, a hirosimai atombomba-támadás egyik túlélője a helyszínen mesél emlékeiről és családja szenvedéseiről Fotó: Tóth Loretta Forrás: Tóth Loretta

A Kongói Demokratikus Köztársaságot több mint 7500 mérföld választja el Hirosimától és Nagaszakitól, a második világháború eseményeitől való – mind politikai, mind fizikai értelemben vett – távolsága miatt tehát nehéz párhuzamot vonni a japán történelem legsötétebb pillanatainak számító atomtámadások és a közép-afrikai állam között. Csakhogy a helyzet az, hogy évtizedekig komoly törekvések voltak arra vonatkozóan, hogy az összefüggéseket teljes titkokban tartsák:

Kora hajnalban indult útnak a Little Boy Az atombomba éles bevetését a második világháború végén még mindig rendkívül szívósan harcoló Japán ellen augusztus 5-én engedélyezte Harry Truman amerikai elnök, Hirosima után másodlagos célpontnak Kokurát és Nagaszakit jelölték ki. Augusztus 6-án hajnalban hét B-29-es bombázó szállt fel a Mariana-szigetekhez tartozó Tinian szigetéről, köztük az Enola Gay, bombaterében a 3,6 méter hosszú, 0,7 méter széles, 4,4 tonnás nukleáris fegyverrel, amely a Little Boy nevet kapta.

a Hirosimára és a Nagasakira dobott bombákhoz felhasznált uránium kétharmadát az egykori belga gyarmat egyik aprócska bányájában, a Sinkolobvéban hozták létre – emlékeztet a BBC brit hírportál.

Elfeledett történelem

A Katanga tartományban található létesítményből származott az a plutónium is, amely három nappal később Nagaszaki légterében robbant, egy gömbszerűen kiképzett plutónium–239 tartalmú magot rejtetve.

– Amikor Hirosima és Nagaszaki bombázásokról beszélünk, soha nem beszélünk Sinkolobvéről. A második világháború egy része elveszett és feledésbe merült – idézte a BBC Isaiah Mombilót, a dél-afrikai Kongói Civil Társaság (CCSSA) elnökét.

A dúsított urániumot tartalmazó atombomba a Motojasu-folyó keleti partján álló, akkor kereskedelmi épületként szolgáló dómba csapódott bele: ez az építmény volt az egyetlen, ami állva maradt a területen.
Fotó: Tóth Loretta

A Sinkolobve története azonban nem ért véget a nukleáris fegyver kifejlesztésén 1942 óta dolgozó Manhattan-tervben való fontos részvétellel. A Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombákhoz, vagyis a Little Boyhoz és a Fat Manhez való hozzájárulás az egykori belga gyarmat politikai történelmét és polgárháborúit is jelentős mértékben formálta. A bánya öröksége ráadásul a mai napig rányomja bélyegét a Sinkolobve körül élő közösségek életére, illetve egészségére.

Máig tartó tragédia

– Ez egy folyamatban lévő tragédia – véli Susan Williams, az Egyesült Királyságban található Nemzetközösségi Tanulmányok Intézetének történésze. A kutató szerint az afrikai ország problémáinak megértéséhez kulcsfontosságú adalék annak feltárása, hogy milyen szerepet játszott a bánya veszélyes kincsének a nyugati hatalmak általi kiaknázása. A belga szabályoknak megfelelően egyébként a kongói munkavállalók éjjel-nappal a bányában dolgoztak, és havonta több tonna uránércet küldtek az Egyesült Államokba.

– Sinkolobve döntötte el, ki lesz a világ következő vezetője – fogalmazott ezzel kapcsolatban Isaiah Mombilo, aki szerint a távol-keleti pusztító atomtámadások Közép-Afrikában kezdődtek. A szakértő emlékeztetett: mindezt a legnagyobb titokban hajtották végre, ahol a bánya tulajdonosainak azt is vállalniuk kellett, hogy nem értesítik az Olaszországot, Németországot és Japánt magában foglaló tengelyhatalmakat a Manhattan-terv létezéséről, illetve a bányában folyó munkálatokról.

– Még arra is volt tervük, hogy erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy elhitessék, az uránium Kanadából származik. Mindezt azért, hogy véletlenül se irányítsák a figyelmet Kongóra

– magyarázta Williams.

Ma is szedi áldozatait a hirosimai rák

A sugárfertőzés okozta károsodások miatt addig ismeretlen betegségek tűntek fel Japánban, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a hirosimai rák, és még ma is gyakran születnek gyermekek genetikai torzulásokkal. Japánban egyébként külön szóval jelölik a katasztrófát elszenvedőket: hibakusaként, azaz a „robbanás által érintett emberként” emlegetik a túlélőket, akikre nehéz sors várt a katasztrófa után. Sokáig ugyanis mindenki azt hitte, a sugárfertőzöttek maguk is fertőznek, így megbélyegzettnek tekintették még a leszármazottaikat is. A Hirosimáról, illetve egy az atomtámadást túlélt hibakusáról szóló helyszíni riportunk az alábbi linken érhető el.

Hatakejama Hiroko, az atomtámadás egyik túlélője a helyszínen mesélt saját, illetve családja tragédiájáról
Fotó: Tóth Loretta / Magyar Nemzet