INDIA

Szijjártó Péter: Az európaiak háborús stratégiát, az amerikaiak és a magyarok békestratégiát követnek
Az energiaellátás biztonságát szuverenitási kérdésnek tartjuk.
INDIA
Az indiai hadseregnek sikerült meggyőznie az újdelhi kormányt, hogy egy meghatározott ellenőrzési ponton túl ne folytassa csapatai visszavonását a Himalájában húzódó, Kínával közös határ vidékén, Ladak régióban. Márpedig a szemben álló kínai hadsereg ezt szabta feltételéül annak, hogy maga is kivonuljon India területéről. Az indiai hadsereg a múlt hónapban csaknem másfél kilométerrel vonta vissza katonáit a Galván folyó völgyében húzódó közös határtól, miután a kínaiak ugyanígy cselekedtek egy ütközési övezet létrehozása céljából. Ezzel a korábbi véres összezördülések megismétlődését akarták elkerülni. A két ország határőrsége között június 15-én volt összetűzés a szóban forgó régióban. Az incidensben húsz indiai katona meghalt. Kína azt állította, hogy az indiai határőrök kétszer is illegálisan kínai területre léptek, és provokálták a kínai katonákat. Újdelhi az állítást visszautasította.
Az indiai külügyminisztérium július végén jelentette be, hogy India és Kína visszavonja csapatait a határ menti övezetből a két ország jó kapcsolatának helyreállítása érdekében. A határ menti, tényleges ellenőrzési vonalnak nevezett zónát az 1962-es, pár hónapig tartó indiai–kínai háború lezárását követően hozták létre, ám a pontos határaiban nem sikerült megállapodni, így a térségben már korábban is előfordultak összetűzések. A kasmíri térséghez tartozó Ladakban Kína csaknem kilencvenezer négyzetkilométeres indiai területet követel magának, India viszont azt állítja, hogy a kínai fennhatóság alatt álló Akszai Csin-fennsík 38 ezer négyzetkilométere Ladak természetes része, amelynek ezért Indiához kell tartoznia.
Az indiai hadsereg most attól tart, hogy visszavonulásával ki kell ürítenie egy kritikus fontosságú helyőrséget, ez pedig előnyt biztosítana a kínai fegyveres erőknek. A Deccan Herald című indiai lap szerint a patthelyzet megoldásán dolgozó vezető indiai diplomaták szintén azt hangoztatták, hogy a Pangong-tó partjára vonatkozó kínai javaslat elfogadásával Kína hitelt érdemlően követelhetné a tó teljes északi partvidékét, és további indiai területeket foglalna el, egyoldalúan változtatva a fennálló helyzeten. Ez az érvelés végül is meggyőzte az újdelhi politikai vezetést.
Az energiaellátás biztonságát szuverenitási kérdésnek tartjuk.
Andrij Szibiha: Oroszország továbbra is alapvető fenyegetést jelent a kontinensre.
Egyre feszültebb az elnökválasztási kampány Romániában.
A különféle nemzetközi szervezetek kiemelt célcsoportjai az „érzékenyítő” álcivil szervezeteknek.
Elég sz*r a helyzet, a f*szom kivan! – videón, ahogy a dugóban ülők bosszankodnak a Pride-párti tüntetés alatt
Újra elítélték a Teréz körúti robbantót
Nádfedeles kulipintyóban él a Dancing with the Stars győztese, WhisperTon
Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságról + videó
Könnyek csorogtak az arcán, hazatér Dárdai Pál büszkesége
Szeptembertől átalakulhat az óvodai nevelés rendszere + videó
Slot váratlan húzása a Real Madrid-ügyre Szoboszlainak is üzenetértékű
Meghalt az évszázad legjobb magyar kézilabdázója
Kiderült, ki lesz az FTC ellenfele a kupadöntőért
Kiderült, mivel tölti a mindennapjait a börtönben a Till Tamás megölését bevalló F. János
Meghalt Sterbinszky Amália, az évszázad legjobb magyar női kézilabdázója
Csoda Párizsban: Kiütötte a Szeged a PSG-t
Az energiaellátás biztonságát szuverenitási kérdésnek tartjuk.
Andrij Szibiha: Oroszország továbbra is alapvető fenyegetést jelent a kontinensre.
Egyre feszültebb az elnökválasztási kampány Romániában.
A különféle nemzetközi szervezetek kiemelt célcsoportjai az „érzékenyítő” álcivil szervezeteknek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.