Az afroamerikai Pókember és a pakisztáni Ms. Marvel

Egyre sokszínűbbek a képregények szuperhősei, előbb főként a feketék és nők, újabban mind gyakrabban a muszlimok is feltűnnek a lapjaikon, no meg a jól jövedelmező és népszerű filmadaptációkban és játékokban. Sőt már az sem példátlan, hogy az eredetileg fehér bőrű karaktereket cserélik le. Szóval a muszlimok megérkeztek a nyugati képregény-univerzumba – de vajon a nyugatiak is jelen vannak a muszlimban? Milyen egy arab szuperhős? A kérdésben Sayfo Omar, az Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézetének kutatója segített eligazodni.

A Fekete Párducban alig szerepeltek fehérek Forrás: Forum Hungary

A Fekete Párducban alig szerepeltek fehérek
Fotó: Forum Hungary

– A szuperhősös műfaj az Egyesült Államok keleti partjának nagyvárosaiban született, és annak társadalmi sajátosságaiból táplálkozik. A szuperhősöknek ugyanis – mint az Amerikába bevándorló emberek többségének – két identitásuk van: az amerikai, amit a nyilvános térben képviselnek, illetve az őshazából hozott, amit szűkebb közösségeiken belül élnek meg. Az egyik első szuperhős, Superman a sikeres integrációtörténet megtestesítője: egy nagy, megsemmisült kultúra utolsó túlélőjeként érkezett Amerikába, majd felnővén magáévá teszi az ország értékeit és harcol is értük, ha kell – magyarázta lapunknak a társadalmi összefüggéseket Sayfo Omar. Az Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézetének kutatója rámutatott, aligha véletlen, hogy Superman megalkotói, Joe Shuster és Jerry Siegel is zsidó bevándorlók asszimilálódott gyermekei.

Allah nevei. Muszlim karakterek, muszlim alkotóval
Fotó: MTI

A 99

A szuperhősök: példaképek, akiknek jelmezeit gyermekek húzzák magukra. A képregénykiadókra, valamint velük szoros kapcsolatban dolgozó filmproducerekre és játékkészítőkre tehát egyrészt társadalmi, morális nyomás nehezedik, hogy ennek megfeleljenek. Másrészt viszont ez is csak üzlet, méghozzá mióta divatba jöttek a szuperhősös filmek és játékok, egyre nagyobb üzlet, a műfaj reneszánszát éli. Márpedig a feketék, a muszlimok és a nők – és még lehetne folytatni a sort – értékes, óriási piacot jelentenek. „Talán az afroamerikai közösség nem lelkesedik Superman kék szemeiért, és a kétmilliárdos muszlim világ nem tud azonosulni a zöld Hihetetlen Hulkkal? Adjunk nekik saját hősöket!” – gondolhatták a vállalati stratégák.

És a fehér rajzolók agyából kipattant sokszínű szuperhősök futószalagon érkeztek, először csak mellék-, majd egyre fontosabb szerepekben. A feketék, az indiánok, az ázsiaiak, újabban pedig a muszlimok. Pontosabban nem is annyira újabban. – Az első muszlimok által kitalált, muszlim szuperhősökre az ezredfordulóig kellett várni. 2004-ben az egyiptomi AK Comics próbálta meg megalkotni a maga arab, illetve muszlim karaktereit, de addigra már a képregények kora leáldozóban volt az arab világban, így Aya, Zein, Rakan és a többiek nem lettek igazán népszerűek – idézte fel a műfaj szárnybontogatásait Sayfo Omar. Az első „nagyágyút”, A 99-et aztán 2007-ben hívta életre egy amerikai–kuvaiti vállalkozó, Naif Al-Mutawa.

https://www.facebook.com/THE99FanPage/photos/a.595606763819160/918459418200558/?type=3&theater

– Ennek története szerint Bagdad 1258-as mongol dúlásakor az alkímiában jártas helyi tudósok 99 drágakőben mentik ki a kor tudományát, amelyek aztán szétszóródnak a világban, és korunkban bukkannak elő. A 99-es szám azért is fontos, mert a muszlimok szerint Allahnak ennyi attribútuma van – például a mindent látó, a hatalmas erejű –, és a köveket megszerző fiatalok így maguk is megkapják az adott „szupererőt”. Őket egy mentor toborozza össze, hogy együtt harcoljanak a gonoszok ellen – elevenítette fel a sorozat alaptörténetét a szakértő. A képregény pedig nagyot futott. – Megjelenése egybeesett Barack Obama közel-keleti megbékéléspolitikájával, ezért a projekt nagy nemzetközi hátszelet kapott. Mint a mérsékelt iszlám megnyilvánulásáról maga az akkori amerikai elnök is méltatóan beszélt. Egyes konzervatív vallástudók viszont blaszfémiának, az Allah neveivel való visszaélésnek ítélték, ezért A 99 képregényeit és rajzfilmjeit több muszlim országban betiltották – mesélt a felemás fogadtatásról.

ALADDIN

Szóval a muszlimok megérkeztek a nyugati szuperhős univerzumba. De vajon a nyugatiak is jelen vannak a muszlim világban? A képregények egyáltalán nem ismeretlenek előttük. – Noha az általános vélekedés szerint az iszlám tiltja a figuratív illusztrációt, a török, perzsa és egyéb művészetekben ez már a középkorban is meglehetősen gyakori volt. Később a modernizáció jegyében a közel-keleti országokban is megjelent a nyomtatás, amit a mozi és a televízió követett, csak a műfajokat úgy adaptálták, hogy azok megfeleljenek a helyi közönség ízlésének és kulturális érzékenységeinek – magyarázta Sayfo Omar. És hogy milyen egy arab szuperhős? – Az individualista amerikai keleti parttal szemben a muszlim társadalmak kultúrája jellemzően kollektív és konzervatív, így az ő hőseik – elég itt az Ezeregyéjszaka Szindbádjára vagy Aladdinjára gondolni – egészen más archetípusokat képviselnek – mutatott rá a különbségekre. A szakember emlékeztetett, hogy elsőként 1964-ben, az Arab–Amerikai Olajvállalat adott ki szuperhősképregényeket a térségben, a közel-keleti viszonylatban kozmopolitának számító Libanonban, de azóta a műfaj mindenütt népszerűnek számít.