Brexit: sorsdöntő hónapok elé néz London

Szeptember 7-én folytatódnak a koronavírus-járvány idején szinte elfeledett brexittárgyalások, amelyek egyelőre eredménytelenek. Amennyiben december végére nem jön létre az áhított megállapodás London és Brüsszel között, komoly akadályok léphetnek életbe a kereskedelemben.

– Őszintén csalódott vagyok – mondta Michel Barnier. – Az idő fogytán van – fogalmazott David Frost. Nem optimizmust sugalló szavak ezek az Európai Unió főtárgyalójától és a brit kormány küldöttségének vezetőjétől. A tárgyaló felek azután nyilatkoztak így a múlt héten, hogy Brüsszelben véget ért a brexittárgyalások hetedik fordulója, a jelek szerint eredménytelenül.

Az Egyesült Királyság ugyan január 31-én, negyvenhét évnyi tagság után hivatalosan elhagyta az EU-t, ténylegesen továbbra is alkalmazza annak jogszabályrendszerét mindaddig, amíg nem jön létre közöttük szabadkereskedelmi megállapodás, illetve más – például belügyi, igazságügyi, biztonsági – kérdésekben történő egyezség. A szerződéstervezetről december 31-ig – de a szükséges parlamenti ratifikációk miatt tulajdonképpen október végéig – kellene megállapodni ahhoz, hogy január elsején életbe léphessen.

Az idő azért van fogytán, mert Boris Johnson brit miniszterelnök világossá tette: a brexitnek, az EU-tagság tényleges megszűnésének 2020 végén meg kell történnie.

– Az Európai Uniónak le kell mondania arról a nagy vágyáról, hogy egy nagy kereskedelmi szerződést és több másik szerződést egyszerre tudjon megkötni, hiszen még az alapelvekben sincs igazán egyetértés – mondta a Magyar Nemzetnek Gálik Zoltán. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint az EU alapállása az, hogy az Egyesült Királyságnak továbbra is be kell tartania bizonyos szabályokat, ha az egységes uniós piacot el akarja érni. Vagyis: a piaci szabályozási rendszertől, a versenypolitikától, az adópolitikától, a környezetvédelmi és munkaügyi szabályozásoktól ne térjen el, és ne tudjon magának tisztességtelen versenyelőnyöket kicsikarni a későbbiekben, amelyek az európai termelőket hátrányosan érintenék. London viszont szeretné kiaknázni a függetlenségével járó lehetőségeket, saját szabályait megalkotni. Michel Barnier ezzel kapcsolatban London azon igényét hozta fel példaként, hogy

kamionsofőrjeinek szabad bejárást követel az európai autópályákra, de a pihenőidőre vonatkozó uniós irányelvet nem akarja betartani.

A BBC elemzése szerint két konkrét területen mutatkoznak éles nézetkülönbségek: a vállalatoknak nyújtott állami támogatások és a halászat terén. – Nagyon marginális terület, de szimbolikus az Egyesült Királyság számára. Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy az európai hajókat nem akarja beengedni a vizeire, s a jelenlegi feltételek mellett nem akar alkalmazkodni a termelési vagy kitermelési kvóták rendszeréhez. Az Európai Unió viszont azt mondja, hogy ebben az esetben nem engedi be a brit termékeket az európai piacra – magyarázta Gálik Zoltán.

A Financial Times azonban úgy véli, nem a halászati kérdésen fog elbukni a megállapodás. A napilap szerint az EU attól tart igazán, hogy a brit kormány nem alkalmazkodik majd az uniós versenyjogi szabályokhoz, s állami támogatásokat nyújt majd brit vállalatoknak – például a walesi acélgyáraknak vagy a közép-angliai autógyártóknak. A brexitből és a koronavírus-járványból fakadó gazdasági visszaesés miatt különösen fontos Londonnak, hogy pénzt öntsön iparába.

Gálik Zoltán emlékeztetett, hogy az egyébként is gyengélkedő brit gazdaság a járvány következtében húsz százalékkal esett vissza az elmúlt hónapokban, és még több problémával szembesülne, ha akár csak ideiglenesen is vámakadályok létesülnének január elsején. Márpedig erre adott a lehetőség, ha nem lesz megállapodás. – Ez azt jelentené, hogy vissza kell állítani a határokon azokat a vámellenőrzési pontokat, amelyek több mint negyven éve nem léteznek, illetve az EU alkalmazná azokat a kvótáit, amelyeket külső országokkal szemben vetett ki, például a mezőgazdasági termékek esetében, vagyis meggátolnák a brit termelők európai piacra való bejutását – magyarázta a szakértő.