– Őszintén csalódott vagyok – mondta Michel Barnier. – Az idő fogytán van – fogalmazott David Frost. Nem optimizmust sugalló szavak ezek az Európai Unió főtárgyalójától és a brit kormány küldöttségének vezetőjétől. A tárgyaló felek azután nyilatkoztak így a múlt héten, hogy Brüsszelben véget ért a brexittárgyalások hetedik fordulója, a jelek szerint eredménytelenül.
Az Egyesült Királyság ugyan január 31-én, negyvenhét évnyi tagság után hivatalosan elhagyta az EU-t, ténylegesen továbbra is alkalmazza annak jogszabályrendszerét mindaddig, amíg nem jön létre közöttük szabadkereskedelmi megállapodás, illetve más – például belügyi, igazságügyi, biztonsági – kérdésekben történő egyezség. A szerződéstervezetről december 31-ig – de a szükséges parlamenti ratifikációk miatt tulajdonképpen október végéig – kellene megállapodni ahhoz, hogy január elsején életbe léphessen.
Az idő azért van fogytán, mert Boris Johnson brit miniszterelnök világossá tette: a brexitnek, az EU-tagság tényleges megszűnésének 2020 végén meg kell történnie.
– Az Európai Uniónak le kell mondania arról a nagy vágyáról, hogy egy nagy kereskedelmi szerződést és több másik szerződést egyszerre tudjon megkötni, hiszen még az alapelvekben sincs igazán egyetértés – mondta a Magyar Nemzetnek Gálik Zoltán. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint az EU alapállása az, hogy az Egyesült Királyságnak továbbra is be kell tartania bizonyos szabályokat, ha az egységes uniós piacot el akarja érni. Vagyis: a piaci szabályozási rendszertől, a versenypolitikától, az adópolitikától, a környezetvédelmi és munkaügyi szabályozásoktól ne térjen el, és ne tudjon magának tisztességtelen versenyelőnyöket kicsikarni a későbbiekben, amelyek az európai termelőket hátrányosan érintenék. London viszont szeretné kiaknázni a függetlenségével járó lehetőségeket, saját szabályait megalkotni. Michel Barnier ezzel kapcsolatban London azon igényét hozta fel példaként, hogy
kamionsofőrjeinek szabad bejárást követel az európai autópályákra, de a pihenőidőre vonatkozó uniós irányelvet nem akarja betartani.
A BBC elemzése szerint két konkrét területen mutatkoznak éles nézetkülönbségek: a vállalatoknak nyújtott állami támogatások és a halászat terén. – Nagyon marginális terület, de szimbolikus az Egyesült Királyság számára. Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy az európai hajókat nem akarja beengedni a vizeire, s a jelenlegi feltételek mellett nem akar alkalmazkodni a termelési vagy kitermelési kvóták rendszeréhez. Az Európai Unió viszont azt mondja, hogy ebben az esetben nem engedi be a brit termékeket az európai piacra – magyarázta Gálik Zoltán.