A koronavírus az emberi szervezetnél talán csak a nemzetgazdaságokra ártalmasabb, s ez alól Finnország sem képez kivételt. Az észak-európai állam gazdasága öt százalékot csökkent a tavalyi évhez képest, ami azonban Európában viszonylag jónak mondható. Éppen ezért mégsem válnak valóra azok a megszorítások, amelyeket Helsinki jövő évi, ambiciózus védelmi költségvetésével kapcsolatban emlegettek. A most napvilágot látott döntés alapján 2021-ben 5,8 milliárd dollárt (átszámítva 1700 milliárd forintot) költ majd haderőfejlesztésre az ország, ami mintegy kétmilliárddal haladja meg az eredetileg tervezett keretet.
Versenyben az új Hornetek
Az összeg nagy részét a finn harcirepülőgép-flotta modernizálása viszi el. Az úgynevezett HX-program keretein belül 2025-től megkezdődik a jelenleg szolgálatban álló F/A–18 Hornet (Lódarázs) típusú gépek cseréje, üzemidejük ugyanis 2030-ban lejár. Jelenleg 55 ilyen harci repülő van hadrendben, s a finn védelmi minisztérium véleménye szerint rajtuk már a ráncfelvarrás sem segítene – a flottát cserélni kell. Az amerikai Horneteket 1995 és 2000 között vásárolta az északi ország, arról azonban egyelőre nincs döntés, mely típus váltja majd ezeket. Összesen hatvannégy új harci repülő beszerzésére kerül sor a következő években, a Defence News cikke szerint ugyanennek a típusnak az újabb generációja, az F/A–18 Super Hornet van versenyben a francia Dassault Rafale, a Eurofighter Typhoon, a Lockheed Martin F–35-ös, illetve a hazánkban is rendszeresített Saab Gripen gépekkel. Összesen tizenkétmilliárd dollárt költ majd erre a célra a helsinki kormány – ami a 2021-es védelmi költségvetéshez hasonlóan – megosztja a finn közvéleményt. A beszerzésért felelős védelmi minisztérium szerint a magas költségvetés célja, hogy hadseregük képes legyen az elrettentés megfelelő szintjére, illetve egy esetleges támadás esetén elégséges erővel rendelkezzen annak visszaveréséhez.
Fotó: Jonathan NACKSTRAND / AFP)
Távol a NATo-tól, és mégis közel
A diplomatikus megfogalmazás mögött a növekvő orosz fenyegetés áll. Finnország annak ellenére nem teljes jogú tagja a NATO-nak, hogy határos Oroszországgal; az el nem kötelezett északi ország önálló védelempolitikával tartaná távol Moszkvát. Svédország, Norvégia és Finnország egyre jobban elmélyülő katonai együttműködése nemcsak a térség biztonságának egyik fő pillérré, de a diplomáciai megtévesztés során is hasznos eszköznek bizonyult. Helsinki NATO-csatlakozásának időnként felmerülő hírére Vlagyimir Putyin orosz elnök megfenyegette Finnországot, hogy az atlanti szövetség teljes jogú tagsága esetén jelentős erőket lenne kénytelen közös határukhoz vezényelni. A külön utas skandináv védelmi együttműködéssel szemben azonban egyelőre elnézőbbek Moszkvában.
