Tízezrek tüntetnek Minszkben Lukasenka ellen

Tízezrek vonultak a minszki Függetlenség terére vasárnap Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök lemondását követelve.

Minszk, 2020. augusztus 23. A minszki nehézgépjármûgyár (MZKT) dolgozói vonulnak, hogy csatlakozzanak a többi tüntetõhöz Minszkban 2020. augusztus 23-án. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Aljakszander Lukasenka fehérorosz elnök csalással gyõzött. MTI/EPA/Jauhen Jercsak Fotó: Jauhen Jercsak

Tízezrek vonultak vasárnap délután Minszkben a Függetlenség terére Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök lemondását követelve. Mivel a biztonsági erők több metróállomást is lezártak, ezért az emberek gyalogosan közelítették meg a békés tüntetés helyszínét. A rendőrség hangosbemondókkal figyelmeztette az embereket, hogy ne vegyenek részt a hatóságilag nem engedélyezett megmozduláson. A tüntetést követően egy szabadságmenetet is akarnak tartani egy új Belaruszért.

Múlt vasárnap a tüntetések minden korábbinál nagyobb számban zajlottak: különböző becslések háromszázezer és hatszázezer közé teszik a tüntetők számát. A mai tüntetésen ennél szerényebb a létszám, de így is jóval százezer fő felett van.

„A tömegrendezvények megtartása illegális, a résztvevőket felelősségre vonják” – közölte a belügyminisztérium. Ivan Kubrakov, a minszki rendőrség vezérőrnagya videóüzenetben provokációra figyelmeztetett, és felszólított mindenkit, hogy maradjon távol a Függetlenség terétől.

Protestors fill Independence Square in Minsk. #Belarus pic.twitter.com/6yMPMANzpu

— Steve Rosenberg (@BBCSteveR) August 23, 2020

Lukasenka, aki ismételten az állítja, hogy külföldről próbálnak forradalmat szítani Belaruszban, azzal fenyegetőzött, hogy kemény kézzel fellép a nyugalom helyreállításáért. A védelmi minisztérium vasárnap közleményben tudatta, hogy mostantól a hadsereg látja el az emlékművek védelmét. A tárca leszögezte, hogy az emlékművek térségében történő rendbontások és zavargások esetén a tüntetők már nem a városi rendőrséggel, hanem a hadsereggel kerülnek szembe.

Az elnök élesen bírálta a tüntetők egyházi támogatását, és szankciókat helyezett kilátásba. – Felekezeteink álláspontja meglep – mondta Lukasenka szombaton. Az elnöki hivatal honlapján megjelent beszédében hangsúlyozta, hogy a papoknak nem szabadna az ellenzékiek nevében felszólalniuk. Hozzátette, hogy az állam mindezt nem fogja félvállról venni, az érintetteknek pedig szégyellni kell magukat.

Так центр Минска сейчас выглядит c высоты.

Фото: Дмитрий Брушко, https://t.co/SAPdczGoiG pic.twitter.com/YhzzJweJtS — TUT.BY (@tutby) August 23, 2020

Lukasenka szerint a politikának semmi keresnivalója a templomokban. Különösen a katolikus egyház állt ki a választási csalás és a rendőrségi brutalitás ellen tiltakozók mellett. Mindemellett minden felekezet erőszakmentességet és országos párbeszédet sürgetett. A 9,5 millió fehérorosz többsége ortodox keresztény, csak mintegy 15 százalékuk katolikus.

Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült belarusz ellenzéki elnökjelölt vasárnap köszönetet mondott a balti ország támogatásáért. – Litvániában teljességgel biztonságban érzem magam – hangoztatta a BNS helyi hírügynökségnek adott interjújában.

– A litvánok jóindulatát és segítőkészségét látom a belarusz nép irányában – mondta. – Itt vagyok, és minden tőlem telhetőt megteszek, hogy hasznára legyek az embereknek és segítsek egy új, tisztességes és átlátható választás megtartásáért folytatott harcukban – tette hozzá.

Cihanouszkaja hangsúlyozta: nem várható, hogy egyhamar véget érjenek a tömegtüntetések. – Az emberek felocsúdtak, és nincsenek többé abban a helyzetben, hogy együtt éljenek egy kormányzattal, amelyet nem fogadnak el – mondta. Hozzáfűzte, hogy az emberek nem tudják megbocsátani a minszki vezetésnek az ország lakói elleni erőszakot.

Cihanouszkaja a vasárnap közzétett interjúban egyben kijelentette, hogy a belarusz nép jogaiért folytatott harc szimbólumává vált és „nemzeti vezetőként” határozná meg magát.

Az ellenzék szerint Lukasenka csalt a választáson, és így sikerült a hivatalos adatok szerint a voksok több mint nyolcvan százalékát megszereznie. Cihanouszkaja magát látja a vitatott elnökválasztás igazi győztesének, bár a hivatalos adatok szerint a szavazatok csupán 10,12 százalékát kapta. A szavazás után tömegtüntetések kezdődtek országszerte. Az első napokban több ezer demonstrálót vettek őrizetbe, halálos áldozatok is voltak. Tüntetőkön kívül a rendvédelmi szervek többtucatnyi tagja is megsérült.