Politikai szempontból a Pekingtől keletre fekvő fürdőváros, Pejtajho (Beidaihe) az oroszországi Szocsi megfelelője: míg a fekete-tengerparti település a moszkvai elit hagyományos üdülőhelye, a kínai fejesek a Sárga-tengernél beszélik meg legféltettebb titkaikat egy ital mellett. Különösen izgalmas az augusztus elején Pejtajhón tartott vezetői fórum, ilyenkor ugyanis Hszi Csin-ping államfő is a tengerpartra utazik. A sajtó, a kutatói szféra persze csak tippelni tud, mik lesznek az idei „nyári csúcstalálkozó” témakörei. Egyelőre a koronavírus-járvány hatásai, az Egyesült Államokkal javában zajló hidegháború, a Dél-kínai-tengeren durvuló konfliktus és a hongkongi helyzet vezeti a listát.
Valószínűbb azonban, hogy Pejtajhón nem csak a nyilvánosságot foglalkoztató témák kerülnek az asztalra. A kínai politika az újratervezés időszakához érkezett: 2020-ban véget ér a tizenharmadik ötéves terv, a jövőre induló gazdasági ciklus pedig nagyban meghatározza a Kínai Kommunista Párt 2022-ben esedékes pártkongresszusát. – A koronavírus-járvány és annak gazdasági, politikai hatásai előre hozták a rendszer szerinti vitát – mondta megkeresésünkre Kusai Sándor Kína-kutató, Magyarország korábbi pekingi nagykövete. A szakértő szerint erre utal az is, hogy nagyobb teret kapott az értelmiségen, a politikai eliten belüli vita, ami a kínai közösségi médiában is nyilvánosságot kap.
– Peking most lényegében a 2022 utáni világra készül fel – fogalmazott Kusai Sándor, a koronavírus megjelenése ugyanis a kutató szerint paradigmaváltást hozott el. Hozzátette: fontos tapasztalat, hogy a járvány megfékezésére gyorsan reagáló országok most sokkal eredményesebb gazdasági mutatókkal rendelkeznek, mint amelyek nem.
– A legélesebb ellentét a két nagy rivális, az Egyesült Államok és a határozott stratégiával rendelkező Kína között van – folytatta a szakértő. Míg ugyanis az amerikai gazdaság április és június között rekordmértékben, 32,9 százalékkal esett vissza, a hivatalos statisztikák szerint Kína idén várhatóan 3,2 százalékos növekedést könyvelhet el.
– Washingtonban pedig még mindig azon tanakodnak, hogy szükség van-e járványügyi stratégiára – teszi hozzá Kusai, aki szerint az amerikai tétlenség az egész nemzetközi intézményrendszerre kihat. – Mivel a jelenlegi rendszer gerince Amerika, hanyatlása az egész világban változásokat hoz majd. Kínának erre választ kell adnia – folytatta.