Szerbia új generációs föld-levegő rakétákat vásárolt

Belgrád a nagyhatalmak között egyensúlyozik növekvő fegyvervásárlásaival, most Kínával üzleteltek.

Szerbia új generációs, közepes hatótávolságú, radarirányítású föld-levegő rakétákat vásárolt Kínától – a Belgrád és Peking közti kapcsolatok mélyülésének egyértelmű jeleként. Az FK–3 jelű rakétavédelmi rendszer beszerzésére vonatkozó információt a Jugoimport SDPR szerb állami fegyverkereskedelmi cég éves jelentéséből bogarászta ki a Reuters brit hírügynökség. Az importvállalat azt is tudatta, hogy 2019-ben 31 országgal országgal 163 importüzletet kötött 620 millió dollár értékben. A Kínából származó, fegyveres drónokat is tartalmazó fegyverszállítmányok között elsőként szerepel az FK–3-as rakéták európai behozatala. A tavalyi bevásárlás nagy részét az orosz MiG–29-es vadászrepülők modernizálására, valamint drónok és a légvédelmi rakétarendszer beszerzésére fordították. 2018-ban a Jugoimport még csak 483 millió dollár értékben kötött üzletet, köztük orosz harci és szállító helikopterekre.

Kína az egy övezet, egy út kereskedelemfejlesztési program keretében dollármilliárdokat fektetett a balkáni országba, főként infrastrukturális és energetikai projektekre, de kedvezményes hitelek formájában is. Ez év júniusában a szerb légierő hat, lézeres rakétavezérléssel ellátott CH–92A harci drónt kapott, szintén elsőként Európában. Szerbia azonban Oroszországnak is fontos partnere. Ahogy lapunk korábban megírta, az elmúlt években Mi–17-es és Mi–35-ös helikoptereket, MiG–29-es vadászgépeket, tankokat rendelt Moszkvától, legutóbb pedig február végén érkeztek az országba a tavaly megrendelt Pancir–Sz1 orosz önjáró légvédelmi harcjárművek. Szerbia 2019-ben tárgyalt Moszkvával az orosz Sz–400-as légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról is, de Washington nyomásgyakorlása után végül elálltak az üzlettől. Érdekes fejlemény viszont a tavalyi nagy beszerzések után, hogy decemberben Alekszandar Vucsics szerb elnök kijelentette:

Belgrád, miután számtalan kritika érte a Nyugattól, felhagy a fegyvervásárlással, és inkább saját fejlesztésű rendszerekkel oldja meg az ország védelmét a haderőreform keretében.

Szerbia, amellett, hogy kinyilvánította csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, 2006-ban kihirdette katonai semlegességét, és csatlakozott a NATO Partnerség a békéért nevű programjához. Teljes jogú tagja azonban nem kíván lenni a szövetségnek. Többek között valószínűleg azért, mert közvélemény-kutatások szerint a lakosság 72 százaléka hevesen ellenzi a tagságot, s csupán kilenc százalék tartja jó ötletnek. A nyugati katonai szövetség népszerűtlenségéhez nagy mértékben hozzájárulhatott Szerbia NATO általi bombázása 1999 márciusában.