Külpolitikánk fő feladata a gazdasági érdekek érvényesítése + videó

A magyar külpolitika első számú feladata a magyar gazdasági érdekek érvényesítése, a következő időszakban arra kell törekedni, hogy minél több beruházás valósuljon meg az országban – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, a nagyköveti értekezleten.

A köszöneté voltak az első szavak tegnap az éves nagyköveti értekezleten: a Kínából hétfőn hazatérő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megköszönte mindenkinek azt az „emberfeletti munkát”, amely hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a koronavírus-járvány első szakaszában sikerrel védekezhetett. Emlékeztetett, hogy a védekezés alapfeltétele a megfelelő eszközök beszerzése (lásd infografikánkat), amely veszélyhelyzet időszakában óriási kihívás,

olykor éppcsak átvitt értelemben kellett vérre menő harcokat folytatniuk értük.

Azoknak a bírálóknak, akik szerint fölöslegesek, túl drágák voltak ezek a beszerzések, figyelmébe ajánlotta az olasz és spanyol eseményeket, ahol embereknek azért kellett meghalniuk, mert az egészségügyi ellátáshoz szükséges fizikai eszközök hiányoztak.

Köszönetet mondott egyúttal azoknak is, akik segítettek hazajutni Magyarországra a külföldön ragadt magyaroknak. Ez az óriási munka egyébként már azelőtt megkezdődött, hogy hazánkban megjelent volna a kór, először februárban az új típusú koronavírus első gócpontjából, Vuhanból szállítottak haza hét magyart. Később a járvány terjedésével, a határok lezárásával égni kezdtek a vonalak, külön munkacsoportot hívtak életre a feladatra a külügyminisztériumban. Szijjártó Péter áprilisban úgy becsülte, hogy több mint nyolcezer külföldön ragadt magyart szállítottak már haza, és további kilencszázan várnak még a visszatérésre.

– Nekünk, a külügyminisztériumban dolgozóknak, ha valamikor, hát ilyenkor kell a frontvonalban állnunk! – indokolta a tárcavezető misszióvezetői értekezleten, hogy miért nem engedélyezte a külképviseletek kiürítését, a diplomaták hazatérését. A home office, az otthoni munkavégzés igényével kapcsolatban pedig elmesélte, hogy azt kérte a helyettes államtitkároktól és főosztályvezetőktől, írják össze azoknak a nevét, akiknek teljesítményét ebben a helyzetben nélkülözni tudják. – Érdekes módon egyetlen név sem került fel a listára – élcelődött.

A miniszter ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a járvány egyben lehetőséget is jelent; mivel a nemzetközi nagyvállalatok a válságból való kilábalás során nem fognak automatikusan ugyanolyan ütemben újranyitni, igyekeznek majd olcsóbbá tenni működésüket, és ehhez akár más helyszínek után nézhetnek. Ennek szellemében kiadta a jelszót:

a feladat az, hogy a következő időszakban minél több nemzetközi céget hazánkba csábítsanak, hogy ismét rekordokat döntsenek a Magyarországra hozott külföldi beruházások.

Arra is figyelmeztetett, hogy ebben a versenyben nem egyedül indulunk, nálunk nagyobb és erősebb országok is beneveznek. – Ne tántorítsanak el céljainktól a politikai támadások! – intett óva. Példaként említette, hogy számíthatunk arra,

ha nagy nyugat-európai államok vezetői találkoznak az orosz és kínai államfővel, akkor az a kétoldalú kapcsolatok fenntartásaként kerül majd beállításra, de ha a magyar miniszterelnök teszi ugyanezt, akkor a szokásos bírálatokkal kell szembesülnünk.

Kiemelte, hogy a globális beruházások hatvan százaléka keleti forrásból valósul meg, ami igazolja a keleti nyitás politikáját. Elmagyarázta, hogy ezért a gazdasági küzdelemben a nyugati országokkal is meg kell küzdenünk, viszont ismét leszögezte, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO lojális szövetségese. Szijjártó Péter a Facebook-oldalán élőben közvetített beszédében kiemelte, hogy

Magyarországnak teljesen egyedi versenyelőnyt jelent, hogy a diplomáciát gazdasági fókuszúvá alakították,

mert így az országnak világméretű hálózata van ahhoz, hogy sikeres legyen a globális kapacitás-újraelosztási versenyben.

Végül hangsúlyozta, hogy hazafias külpolitikát folytatunk, ezután sem fogadjuk el, ha leckéztetnek, kioktatnak minket.

– Nekünk Magyarország az első!

– zárta szavait.

Globális jelenlét

Szinte nincs olyan távoli hely a világon, ahol a magyar diplomácia valamilyen szinten ne lenne jelen. A Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapjának listája szerint világszerte több mint négyszáz külképviselet működik, a nagykövetségeken és konzuli hivatalokon kívül beleértve természetesen a nemzetközi szervezeteket és tiszteletbeli konzulokat is. Nagyköveti szinten is több mint kilencven országban és nemzetközi szervezetnél képviseltetjük magunkat, de a lista folyamatosan bővül; ahol a magyar érdekek ezt megkövetelték, az utóbbi évben számos teljesen új, vagy korábban bezárt külképviselet nyitott. Tavaly ősszel jelentették be például, hogy magyar nagykövetség nyílik Kirgizisztánban és az energiaellátás miatt megkerülhetetlen Ománban. Korábban többek között Új-Zélandon, a Fülöp-szigeteken és Angolában hívtunk életre nagykövetségeket. Idei a hír, hogy tiszteletbeli konzulátus nyílik a szerbiai Újvidéken. Ugyancsan fontos fejlemény, hogy tavaly arról született döntés, a háború dúlta Szíriában is újraindul a magyar diplomácia, hogy helyben tudja segíteni a segélyezést, az újjáépítést, a menekültek helyben maradását. Nagy áttörést jelent, hogy idén indul a képzés a Magyar Diplomáciai Akadémián, amelynek célja a diplomáciai kar utánpótlásának és a magyar nagykövetek külszolgálati felkészítésének biztosítása, valamint a magyarországi diplomáciai vezetőképzés kialakítása.