Nem gyógyul Belgium, Európa beteg embere

Százezer lakosra négy-öt tucat új beteg jut naponta Brüsszelben, ahol az idei nyáron elmarad a szokásos turistatömeg. A szigorodó maszkviselési szabályok miatt a belvárosnak gyakorlatilag már nincs olyan területe, ahol ne lenne kötelező az arc eltakarása. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint a belga szövetségi kormány válságkezelési kommunikációja nehézkes, emiatt pedig egyre szélesebb társadalmi támogatottság körvonalazódik egy új koalíció mögött.

Védőmaszkos járókelők Brüsszelben. Ez az új normalitás. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: Julien Warnand

Amennyire lehangoló Brüsszel a téli hónapokban, úgy nyáron viszont – az uniós intézmények kiürülésével párhuzamosan – élet költözik a belga fővárosba. Legalábbis az idei nyárig ez volt az általános helyzet, a koronavírus azonban merőben változtatott rajta. Ma a város főterének közvetlen szomszédságában lévő szállodák is körülbelül hatvanszázalékos kihasználtsággal működnek, az egykor zsúfolt belvárosból pedig eltűntek a kirándulók. Pontosabban idén február, a vírus belgiumi berobbanása óta nem tértek vissza. Akadnak persze kis létszámban olyanok is, akik éppenséggel élvezik, hogy kivételesen sorban állás nélkül lehet sült krumplit vásárolni vagy éppen beülni az egykor túlzsúfolt éttermekbe.

Új normalitás

A szigorodó maszkviselési szabályok miatt a belvárosnak gyakorlatilag már nincs olyan területe, ahol ne lenne kötelező az arc eltakarása, az éttermek egy része pedig műanyag függönyökkel választja el az egymás hegyén-hátán lévő asztalokat. Belépéskor már mindenki rutinosan nyúl a kézfertőtlenítőhöz, majd áll a személyi távolságtartást kijelölő vonalakon, mielőtt a posztapokaliptikusnak tűnő műanyag fülkékhez kísérnék. – Ez az új normalitás! – mondja egy turista, Manon, aki nem túl messziről, a franciaországi Sancerre-ből érkezett, mindössze pár napra. A harmincas lánnyal szintén az UNESCO világörökségének részét képező főtéren találkozunk, éppen akkor, amikor az egykori céhépületekre a libanoni zászlót vetítik ki, így üzenve a robbanás rázta Bejrútnak. Bevett és grandiózus gesztus: a fényjáték a sok száz éves épületeken a világpolitikai események és hagyományos ünnepek velejárói, amit nemcsak a turisták, de általában a Brüsszelben élők is ámulattal figyelnek. A szóban forgó estén mindenesetre csak néhány tucat ember élvezi a látványt és fényképezkedik a vörösre festett téren.

Európai gócpont

Az ürességtől kongó fővárost csak az optimistábbak magyarázzák a nemzetközi intézményekben beállt, augusztusi nyári szünettel. Amint azt az európai járványügyi ügynökség adataiból pár hete már sejteni lehet: a több mint kilencezer koronavírusos elhunytat számláló, pedig mindössze 11 milliós Belgiumban ismét rémisztő méreteket ölt a fertőzöttek száma. Pusztán az elmúlt két hét adatait nézve, az országban napi több mint ötszáz új megbetegedést regisztrálnak, ezzel – arányaiban – Románia és Spanyolország után a kontinensen itt a legnagyobb most a baj. Brüsszelben, riportunk helyszínén nap mint nap százezer lakosra négy-öt tucat új beteg jut – ez 148 százalékos növekedést jelent az augusztus elején tapasztaltakhoz képest. A kórházi felvételek száma szintén nő, a hónap első hetében átlagosan napi hárman haltak bele a vírus szövődményeibe.

Flamand–vallon ellentét

Újabb fertőzési hullámról is nehézkes beszélni a földrajzi, nyelvi és kulturális különbségek nyomán régiókra, illetve közösségekre szabdalt Benelux állam esetében. A flamand járványügyi hatóság szerint ugyanis már javában tart a második szakasz, miközben a vallonok fővirológusa szerint erről szó sincs. A szövetségi kormánynak ezen törésvonalak mentén kellene kezelnie a vírushelyzetet, miközben keresik Sophie Wilmès rendkívüli mandátummal felhatalmazott miniszterelnök utódját. – Most olyan kormánykoalíció kialakításán dolgoznak, amely két-három évig lenne hatalmon, és a következő szövetségi parlamenti választásokat 2024 helyett egy évvel korábban tartanák. A cél, hogy a rövidített kormányprogram szinte kizárólag a járvány gazdasági-társadalmi következményeire összpontosítson. Az sem hátrány, hogy rövidebb mandátummal könnyebb eladni a választóknak egy valószínűleg vallon szocialista, illetve flamand nacionalista pártokból álló koalíciót – mondta a Magyar Nemzetnek Lisa Meurey belga történész. A szakember rámutatott: a brüsszeli szövetségi kormány nehézkes válságkezelési kommunikációja miatt – az újabb választások kiírása helyett – egyre többen sorakoznak fel egy új koalíció mögött.