Soros György behálózta egész Közép- és Kelet-Európát

Soros György nyugat-balkáni terjeszkedése kétségkívül a mai Észak-Macedónia területén mondható a leglátványosabbnak, azonban amennyiben megvizsgáljuk a térség többi államát, akkor láthatjuk, hogy mind Szerbia, mind Albánia, mind pedig Románia esetében komoly szervezeti hálót tudott kiépíteni a milliárdos az elmúlt harminc évben, melynek segítségével még ma is jelen van az említett országokban. Bár kétségtelen, hogy Soros György ezekben az országokban a szervezetei révén számos hasznos és közérdekű programot is támogat, 1990 óta a „filantróp” spekuláns tevékenysége több olyan eseményhez is köthető, amely komoly politikai válságot okozott az említett országokban és ezáltal elősegítette az egész régió destabilizálását.

Brüsszel, 2016. június 30. Az Európai Parlament által közreadott képen Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az EP fejlesztési, költségvetési, bel- és igazságügyi bizottságainak közös konferenciáján Brüsszelben 2016. június 30-án. (MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin) Fotó: Philippe BUISSIN

Soros György szerbiai tevékenysége egészen 1991-ig nyúlik vissza. Szervezetei, valamint a kiépített médiahálózat segítségével Soros az ország bel- és külpolitikai folyamataira is hatással tudott lenni. A Szlobodan Milosevics elleni tüntetéssorozat, valamint az Otpor! nevű diákmozgalom támogatásával jelentős szerepet vállalt Milosevics 2000-ben történő leváltásában. Mindemellett a milliárdos az 1998–99-es koszovói háború után többször is kiállt Koszovó függetlenségéért, tovább szítva ezzel a szerbek és a koszovói albánok közti feszültséget. A Milosevics bukása után kialakult bizonytalan helyzet remek lehetőséget biztosított Soros György számára, hogy tovább növelje a befolyását az országban, s így Szerbiában Soros György szervezetei továbbra is tevékeny szerepet vállaltak a civil szféra formálásában és a „nyílt társadalom” megteremtésében.

2014-ben azonban a jobboldali Szerb Haladó Párt (SNS) került hatalomra Szerbiában, melynek vezetőjeként Alekszandar Vucsics lett az ország miniszterelnöke, aki nem támogatta Soros György elképzeléseit.

Minden jel arra utal, hogy a jelenleg Szerbiában zajló megmozdulások mögött is a kormány és Vucsics megbuktatásán már hat éve dolgozó Soros György áll.

Csakúgy, mint a térség többi országában, Soros György albániai tevékenységének kezdete is a 90- es évek elejére tehető. A milliárdos kapcsolata már az alapítvány első éveiben is kimondottan jónak volt mondható az albán kormánnyal, így az OSFA működése zavartalanul folyt az országban. Az OSFA több olyan programot is támogatott, amelyek a „nyitott társadalmak” eszméjének építése mellett a „nagyalbán” eszmerendszer erősítését is szolgálták, valamint a Nyílt Társadalom Alapítvány, Albánia által támogatott Qendra Media Aktive nevű szervezet több képzést is lebonyolított a fiatal albán újságírók számára, akik később a milliárdoshoz köthető médiumoknál helyezkedtek el.

Az elmúlt harminc év lobbitevékenységének, valamint a szervezetek által gyakorolt indirekt befolyásszerzésnek köszönhetően mára gyakorlatilag a teljes albán elit kötődik Soroshoz, befolyása pedig különösen akkor nőtt meg, amikor a szocialisták kerültek hatalomra.

A baloldali Edi Rama miniszterelnök támogatását élvezve – aki sokak szerint Soros első számú befektetése Albániában és a Balkánon – komoly döntésekben is meghatározó szerepe van a milliárdosnak.

Romániában már 1989 végén, rögtön a Nicolae Ceausescu bukását követő napokban megjelent az első Soros Györgyhöz köthető szervezet, a milliárdos helyi alapítványa 2017-es megszűnéséig összesen több mint 200 millió dollárt fordított céljai megvalósítására, idővel pedig egyre több, Soroshoz köthető személy került magas kormányzati pozíciókba. Tevékenységi körébe, akárcsak más országokban, itt is beletartozott a rossz állapotban lévő egészségügyi és oktatási intézmények vagy a kiemelkedő teljesítményű kutatók támogatása, de természetesen nagyobb hangsúlyt helyeztek a média, a civil társadalom vagy éppen a jogállamiság tárgykörébe tartozó és indirekt politikai nyomásgyakorlásra alkalmas szférák támogatására.

A Soros-hálózat profiltevékenységévé ekkorra már mondhatni a korrupcióellenes küzdelem vált, az általa támogatott aktivisták pedig a Ponta-kormány 2015-ös megbuktatásában is részt vettek.

A Soros-hálózat korrupcióellenes küzdelmekben való szerepvállalása kapcsán a legismertebb szereplő Laura Codruta Kövesi, a hírhedt Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezetője, aki valóságos hajtóvadászatot indított a román politikai élet szereplői ellen, tömegesen gyártva a vádiratokat. Ezek a sietve, gyakran megalapozatlanul előkészített vádak aztán nagyon gyakran el is buktak a bíróság előtt, és a DNA vezetőjét kritikusai, elsősorban a tevékenysége által leginkább érintett szociáldemokraták, politikailag motivált boszorkányüldözéssel vádolták. 2020 júliusának végén pedig letartóztatták Codruta Kövesi egyik beosztottját, így könnyen lehet, hogy a DNA által kezdeményezett ügyek politikai motivációja bizonyítást nyer. Ami azért lenne kellemetlen, mert a román korrupcióellenes hivatal éléről leváltott Codruta Kövesi felfelé bukott, és az újonnan megalapított Európai Főügyészség vezetője lett 2019 októberében.

A Soros-birodalom a Balkán összes országában megpróbálta megvetni a lábát, azonban nem mindenhol tudott olyan kiterjedt hálózatot kiépíteni, mint a fenti esetekben láthattuk. Több helyen, így Horvátországban is már a kezdetektől fogva felforgató elemként tekintettek Sorosra, de hamar szembe került a bolgár vezetéssel is.

Jobboldali politikusok és írók Horvátországban még egy Nemzeti Etikai Büntetőbíróságnak nevezett fórumot is létrehoztak, amely 2017-ben nemkívánatos személynek nyilvánította Sorost, és javasolta a parlamentnek a milliárdos romboló tevékenysége elleni szigorú törvények meghozatalát.

Ennek ellenére ezekben az országokban is működnek az érdekeltségi körébe tartozó szervezetek, amelyek általában bevándorláspárti tevékenységet folytatnak.

Soros György tehát aktív szerepet vállalt a Balkán sorsának alakításában az elmúlt harminc évben, és többé-kevésbé minden országban befolyással bír. A legjobb kapcsolatokat kormányzati szinten Albániában alakította ki, de Romániában is időről időre magas beosztáshoz jutottak a Soros- hálózathoz köthető szereplők. A „nyílt társadalom” híveinek egyre látványosabb térnyerése azonban a Balkánon is egyre élesebb ellenállást vált ki az elmúlt években, bal- és jobboldali kormányok részéről egyaránt felmerült a szándék, hogy Soros befolyásának gátat vessenek.