Soros György behálózta egész Közép- és Kelet-Európát

Soros György nyugat-balkáni terjeszkedése kétségkívül a mai Észak-Macedónia területén mondható a leglátványosabbnak, azonban amennyiben megvizsgáljuk a térség többi államát, akkor láthatjuk, hogy mind Szerbia, mind Albánia, mind pedig Románia esetében komoly szervezeti hálót tudott kiépíteni a milliárdos az elmúlt harminc évben, melynek segítségével még ma is jelen van az említett országokban. Bár kétségtelen, hogy Soros György ezekben az országokban a szervezetei révén számos hasznos és közérdekű programot is támogat, 1990 óta a „filantróp” spekuláns tevékenysége több olyan eseményhez is köthető, amely komoly politikai válságot okozott az említett országokban és ezáltal elősegítette az egész régió destabilizálását.

Brüsszel, 2016. június 30. Az Európai Parlament által közreadott képen Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az EP fejlesztési, költségvetési, bel- és igazságügyi bizottságainak közös konferenciáján Brüsszelben 2016. június 30-án. (MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin) Fotó: Philippe BUISSIN

A Soros-hálózat korrupcióellenes küzdelmekben való szerepvállalása kapcsán a legismertebb szereplő Laura Codruta Kövesi, a hírhedt Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezetője, aki valóságos hajtóvadászatot indított a román politikai élet szereplői ellen, tömegesen gyártva a vádiratokat. Ezek a sietve, gyakran megalapozatlanul előkészített vádak aztán nagyon gyakran el is buktak a bíróság előtt, és a DNA vezetőjét kritikusai, elsősorban a tevékenysége által leginkább érintett szociáldemokraták, politikailag motivált boszorkányüldözéssel vádolták. 2020 júliusának végén pedig letartóztatták Codruta Kövesi egyik beosztottját, így könnyen lehet, hogy a DNA által kezdeményezett ügyek politikai motivációja bizonyítást nyer. Ami azért lenne kellemetlen, mert a román korrupcióellenes hivatal éléről leváltott Codruta Kövesi felfelé bukott, és az újonnan megalapított Európai Főügyészség vezetője lett 2019 októberében.

A Soros-birodalom a Balkán összes országában megpróbálta megvetni a lábát, azonban nem mindenhol tudott olyan kiterjedt hálózatot kiépíteni, mint a fenti esetekben láthattuk. Több helyen, így Horvátországban is már a kezdetektől fogva felforgató elemként tekintettek Sorosra, de hamar szembe került a bolgár vezetéssel is.

Jobboldali politikusok és írók Horvátországban még egy Nemzeti Etikai Büntetőbíróságnak nevezett fórumot is létrehoztak, amely 2017-ben nemkívánatos személynek nyilvánította Sorost, és javasolta a parlamentnek a milliárdos romboló tevékenysége elleni szigorú törvények meghozatalát.

Ennek ellenére ezekben az országokban is működnek az érdekeltségi körébe tartozó szervezetek, amelyek általában bevándorláspárti tevékenységet folytatnak.

Soros György tehát aktív szerepet vállalt a Balkán sorsának alakításában az elmúlt harminc évben, és többé-kevésbé minden országban befolyással bír. A legjobb kapcsolatokat kormányzati szinten Albániában alakította ki, de Romániában is időről időre magas beosztáshoz jutottak a Soros- hálózathoz köthető szereplők. A „nyílt társadalom” híveinek egyre látványosabb térnyerése azonban a Balkánon is egyre élesebb ellenállást vált ki az elmúlt években, bal- és jobboldali kormányok részéről egyaránt felmerült a szándék, hogy Soros befolyásának gátat vessenek.