Visszafogott emlékezés az úzvölgyi temetőben, perek között

– Úzvölgye nem csak a hősi múlt előtti főhajtás helye, hanem a romániai magyarság jövőbeli harcainak egyik szimbolikus elemévé kell válnia – hangzott el a hágóban elesett hősökre való tegnapi megemlékezés során.

Ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az Úz-völgyi katonai temetőben az ott 76 éve vívott csata áldozatairól. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára nevében Lukács Bence Ákos vezető konzul és Percze László konzul helyezett el koszorút. Forrás: Facebook/Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda

Több mint kétszáz ember részvételével – a visszafogottságot elsősorban a járványügyi korlátozások és emberi félelmek magyarázzák –, ökumenikus istentisztelettel emlékeztek szerdán az úzvölgyi katonai temetőben a második világháborúban a hágóban elesett hősökre. A nap folyamán intézmények, civil szervezetek, politikai pártok vezetői és magánszemélyek helyeztek virágot a hősök sírhantjaira.

https://www.facebook.com/HunConsulate.Csikszereda/photos/pcb.1597475930423376/1597473693756933/?type=3&theater

Mint ismeretes, augusztus utolsó hete két történelmi pillanatban is súlyos nyomot hagyott a Keleti-Kárpátok eme kevésbé ismert hágójának katonai históriájában. Először 1916. augusztus 27-én, amikor a Bruszilov-offenzíva sikereinek hatására „a román sasok átrepültek a Kárpátokon” – vagyis elfoglalták a hágókat –, majd 21 órakor Bécsben átnyújtották a hadüzenetet. Aztán a második világháborúban, amikor szovjet csapatok 1944. augusztus 26-án törtek be Úzvölgyébe, csapást mérve a védelmi rendszer első vonalában harcoló, 17-18 éves fiúkból álló 11. székely határőr zászlóaljra. A két világégésben odalett katonáknak nyújtott 2019 májusáig öröknek hitt nyugodalmat az ott létesített hősi temető,

amelyben egy 1924-es összeírás szerint 1350 magyar, osztrák, német, olasz, szerb, orosz és román katona nyugszik – közülük legalább ezer magyar.

A már a kommunista időkben egyfajta búcsújáró hellyé vált völgyben tavalyig minden évben méltóságteljes megemlékezés zajlott, 2019-ben azonban nem kívánt módon került a figyelem középpontjába Úzvölgye. A Bákó megyei Dărmănești (Dormánfalva) önkormányzata áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet addig kizárólag Csíkszentmárton község gondozott. Június 6-án a fokozott hatósági jelenlét ellenére román tömegek kitörték a temető kapuját, beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.

Az eset – amely kizárólag a magyar temetővédők fegyelmezettségének köszönhetően nem torkollott vérontásba – és a temető adminisztratív hovatartozásáról szóló jogvita azóta is több per tárgyát képezi. Csíkszentmárton község azt kéri a bíróságtól, hogy az 1968. évi 2. számú, az ország közigazgatási felosztásáról szóló törvény alapján jelölje ki a két megye közötti határt, amelynek értelmében Úzvölgye Csíkszentmárton része. A község ugyanakkor a vitatott területekről 1906-ban készült telekkönyvekkel is igazolni tudja azok hovatartozását. A két fél és megye azóta sem tudott megállapodni a határról. A legutóbbi fejlemények értelmében a pert a Bákó Megyei Törvényszéken folytatják.

https://www.facebook.com/HunConsulate.Csikszereda/photos/pcb.1597475930423376/1597473643756938/?type=3&theater

Az idei, két veterán honvéd, Boér Imre és Bartha Mihály jelenlétében is zajló megemlékezésen természetesen nemcsak a világháborús hősiesség felidézése volt a méltató beszédek témája,

hanem a tavaly óta több fronton is fellángoló romániai magyarellenesség is.

Több felszólaló is a hősök emlékezete előtti kötelességnek nevezte a temetőkert eredeti formájának és nyugalmának visszaállítását, amit a közelgő önkormányzati választások egyik központi témájává kell emelni.