A napot is eltakarják a kaliforniai erdőtüzek + videó

Ég a Föld tüdeje! Pusztulnak a koalák Ausztráliában! Egymillió hektáron lángol Szibéria! Tavaly még effajta címek uralták a világsajtó címlapjait, a politikának pedig központi témája lett a környezetvédelem. A tüzek azóta sem hunytak ki, csak a koronavírus-járvány ellopta a show-t.

A man photographs Downtown San Francisco in Dolores Park under an orange sky darkened by smoke from California wildfires in San Francisco, California, U.S. September 9, 2020. REUTERS/Stephen Lam - RC26VI9OMG4H Fotó: Stephen Lam

Csütörtökön a nyugati parton a tűzoltók 96 nagyobb tűzről számoltak be, melyek államokon át, összesen több mint 14 ezer négyzetkilométeren égnek fékezhetetlenül.

A katasztrófa már legkevesebb hét életet követelt, de félő, hogy a valódi szám ennél jóval magasabb, mert sokakat eltűntként tartanak nyilván. A károk egyelőre felbecsülhetetlenek, egész települések váltak a lángok martalékává, tízezreknek kellett elhagyniuk otthonaikat. Mindezt a koronavírus-járvány közepén, mikor az Egyesült Államokban a regisztrált fertőzöttek száma már meghaladta a 6,3 milliót, és tegnapra még mindig 33 ezer új esetet dokumentáltak.

De lángol az Amazonas is, sőt igazából a tüzek azóta sem hunytak ki, hogy tavaly a teljes világsajtó címlapjait az uralta, hogy „ég a Föld tüdeje”. Mi több, a műholdképek elemzéséből az derült ki, hogy az idei „erdőtűzszezon” pusztítóbb, mint a korábbiak, már augusztusban és szeptemberben is rekordszámú tűzesetet regisztráltak. Ami aggasztó, hogy ezek közül sok „szűz erdőben” csapott fel, nem olyan sérülékeny területeken, mint amelyeken korábban már például irtást végeztek.

Habár sokan siettek azonnal a klímaváltozást hibáztatni a tüzekért, az egyik kaliforniai tűzoltó emlékeztetett, az esetek nyolcvan százalékáért az ember a felelős. Felidézte, hogy a térség egyik legpusztítóbb erdőtüze most például úgy indult el, hogy egy babaváró bulin balul sült el a tűzijáték.

Az Egyesült Államok nyugati partján rendszeresek a tüzek, az Amazonas miatt is évek óta kongatják a vészharangokat, de tavaly bejárták a világot az ausztrál bozóttüzekről készített felvételek is. Ezek szerint az effajta természeti katasztrófák normálisak, amelyekhez jobb, ha hozzászokunk? Azért korántsem. – Folytathatnánk a sort, lángolnak továbbá a szibériai erdők is és szórványtüzek szinte a világ minden pontján vannak.

Persze ilyenek eddig is voltak, a különbség az, hogy most egy éven belül ez már a sokadik eset, ráadásul nagy kiterjedésen és rendkívül gyorsan terjednek

– magyarázta a Magyar Nemzetnek Steier József agrárszakmérnök, a Zöld Szahara program megálmodója. A szakember szerint ennek okai részben a talajvizek kimerítése és a légköri száraz­ság, amelyek miatt az erdőségek sokkal könnyebben, akár „egyetlen szikrától” lángra kapnak. Emlékeztetett rá, hogy az őshonos fafajták kipusztulásával a probléma már Magyarországon is megjelent.

– A koronavírus-járvány és a nyomában járó gazdasági válság úgymond „ellopta a show-t” a tavalyi kitüntetett figyelem után.

A nagyobb baj azonban inkább az, hogy kimerült az a nemzetközi politikai lendület és egyetértés is, amely már formálódott – fejtette ki, hozzáfűzve, hogy a koronavírus-járvány mintha „kiszorította” volna a közérdeklődésből a klímavédelmet. Felhívta a figyelmet arra, hogy ettől még cselekvésre lenne szükség, mert a klímahelyzet eszkalálódhat.