A spanyol ajkúak szavazataiért küzd Trump és Biden

A latinó népesség rendkívül fiatal, sokuknak idén lesz lehetőségük először arra, hogy éljenek szavazati jogukkal.

Doral, 2020. szeptember 25. Donald Trump amerikai elnök a Latinos For Trump elnevezésû választási kampányrendezvényen a Florida államban fekvõ Doralban 2020. szeptember 25-én. MTI/EPA Fotó: Cristobal Herrera-Ulashkevich

Ahogyan azt a rendőri intézkedés során májusban életét vesztő George Floyd esete, illetve az azóta is tartó, az egész országra kiterjedő tüntetéshullám is mutatja, az Egyesült Államokban a nemzeti, etnikai avagy törzsi származás köré épülő diskurzus mindenkor áthatja az amerikai nagypolitikát. Mi több, a társadalomnak a gyakran atrocitások forrásaként számon tartott faji kérdésekre való reagálása az egyik legfontosabb tényezőnek, pontosabban iránytűnek számít – különösképpen az elnökválasztás hajrájában. Nem meglepő tehát, hogy a napról napra hevesebb rendőrellenes, illetve faji egyenlőséget követelő tüntetések korában gomba módjára szaporodnak a felmérések és az elemzések, amelyek azt hivatottak megjósolni, hogy vajon mit kezd Donald Trump amerikai elnök az intézményes rasszizmus elleni harcot zászlajára tűző Black Lives Matter (BLM) mozgalomnak az amerikai városok tucatjaiban zajló tüntetéshullámával.

Csakhogy a demográfiai mutatók szerint nem az egyébként is hagyományosan a Demokrata Pártra szavazó feketék azok, akik a november 3-án tartott elnökválasztáson meglepetést okozhatnak. Mark J. Rozell, a George Mason Egyetem Schar Közpolitikai és Kormányzati Iskolájának dékánja egy videokonferencián, amelyre a washingtoni külügyminisztériumon keresztül a Magyar Nemzet is meghívást kapott, elmondta: az Egyesült Államok népességnövekedésének több mint fele a spanyol ajkú közösségnek tulajdonítható.

– A latinó népesség 2000 óta több mint ötven százalékkal nőtt, szemben a fehér lakosság egyszázalékos növekedésével. 2008-ban 19,5 millió felnőtt latin volt szavazásra jogosult. 2020-ban 32 millióan jogosultak szavazni –

mutatott rá a politológus. Hozzátette: noha a hispánok népességnövekedése rendkívül erős, a közösség tényleges politikai részvétele messze csekélyebb ennél. Az Egyesült Államok körülbelül hatvanmillió spanyol ajkújának csak körülbelül a fele jogosult szavazni, és ennek is csak mintegy hatvan százaléka van szavazásra regisztrálva, szemben a feketék hetven és a fehérek 74 százalékával. A spanyol ajkúak ugyanakkor az Egyesült Államok lakosságának körülbelül 18 százalékát, a választók 13,3 százalékát teszik ki. A latinó népesség rendkívül fiatal, sokuknak tehát idén lesz lehetőségük először arra, hogy éljenek szavazati jogukkal.

Donald Trump amerikai elnök (j3) a Latinos For Trump elnevezésű választási kampányrendezvényen a Florida államban fekvő Doralban 2020. szeptember 25-én.
Fotó: MTI/EPA

Bradley Jones, a Pew Research Center kutatója egy az amerikai külügyminisztériumnak az elnökválasztás apropóján rendezett videókonferenciáján arról számolt be: noha az amerikai társadalomban folyamatosak a demográfiai változások, mégis megállapítható, hogy a fehér lakosság körében nagyjából egyenlően oszlik meg a Demokrata Párt és a Republikánus Párt támogatottsága, negyven–negyven százalék körül. A szakértő szerint a fekete szavazók túlnyomó többségében (körülbelül hetven százalékuk) a demokratákkal szimpatizál, a latinók azonban valahol a két párt között vannak. – Sorban hallom azokat a híreket, hogy Donald Trump vagy a demokrata elnökjelölt Joe Biden kampánystábja milyen erőfeszítéseket tesz a hispánok voksainak megszerzéséért, ami jó indikátora annak, hogy mindkét politikai oldal tudatában van, milyen sok voks forog kockán – magyarázta a kutató. Elmondta azt is, hogy bár az elmúlt években a latinók mérlege a demokratáknak kedvezett, a politikában semmi nem statikus, éppen ezért mindig veszélyes a trendekre alapozni.

Joe Bident egyébként a pártján belül is sok kritika érte, amiért eddig túl kevés figyelmet szentelt a latinóknak. A demokrata elnökjelöltnek számos latin-amerikai származású demokrata politikus kifejezte aggodalmát, amiért csak szeptember közepén tett látogatást az egyébként billegő államnak számító, az elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságú, jelentős latinó kisebbséggel rendelkező Floridában. A spanyol ajkúak szavazataiért közben Donald Trump is ringbe szállt; a hivatalban lévő elnök pénteken a floridai Doralban folytatta kampánykörútját, ahol egy kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg a spanyol ajkú közösségek esélyeinek és gazdasági lehetőségeinek a bővítését. A rendezvényt a Latinók Trumpért nevű csoport szervezte.