Ahogyan azt a rendőri intézkedés során májusban életét vesztő George Floyd esete, illetve az azóta is tartó, az egész országra kiterjedő tüntetéshullám is mutatja, az Egyesült Államokban a nemzeti, etnikai avagy törzsi származás köré épülő diskurzus mindenkor áthatja az amerikai nagypolitikát. Mi több, a társadalomnak a gyakran atrocitások forrásaként számon tartott faji kérdésekre való reagálása az egyik legfontosabb tényezőnek, pontosabban iránytűnek számít – különösképpen az elnökválasztás hajrájában. Nem meglepő tehát, hogy a napról napra hevesebb rendőrellenes, illetve faji egyenlőséget követelő tüntetések korában gomba módjára szaporodnak a felmérések és az elemzések, amelyek azt hivatottak megjósolni, hogy vajon mit kezd Donald Trump amerikai elnök az intézményes rasszizmus elleni harcot zászlajára tűző Black Lives Matter (BLM) mozgalomnak az amerikai városok tucatjaiban zajló tüntetéshullámával.
Csakhogy a demográfiai mutatók szerint nem az egyébként is hagyományosan a Demokrata Pártra szavazó feketék azok, akik a november 3-án tartott elnökválasztáson meglepetést okozhatnak. Mark J. Rozell, a George Mason Egyetem Schar Közpolitikai és Kormányzati Iskolájának dékánja egy videokonferencián, amelyre a washingtoni külügyminisztériumon keresztül a Magyar Nemzet is meghívást kapott, elmondta: az Egyesült Államok népességnövekedésének több mint fele a spanyol ajkú közösségnek tulajdonítható.
– A latinó népesség 2000 óta több mint ötven százalékkal nőtt, szemben a fehér lakosság egyszázalékos növekedésével. 2008-ban 19,5 millió felnőtt latin volt szavazásra jogosult. 2020-ban 32 millióan jogosultak szavazni –
mutatott rá a politológus. Hozzátette: noha a hispánok népességnövekedése rendkívül erős, a közösség tényleges politikai részvétele messze csekélyebb ennél. Az Egyesült Államok körülbelül hatvanmillió spanyol ajkújának csak körülbelül a fele jogosult szavazni, és ennek is csak mintegy hatvan százaléka van szavazásra regisztrálva, szemben a feketék hetven és a fehérek 74 százalékával. A spanyol ajkúak ugyanakkor az Egyesült Államok lakosságának körülbelül 18 százalékát, a választók 13,3 százalékát teszik ki. A latinó népesség rendkívül fiatal, sokuknak tehát idén lesz lehetőségük először arra, hogy éljenek szavazati jogukkal.
