Miután az Európai Bizottság augusztusban szerződést kötött az AstraZeneca gyógyszeripari vállalattal egy potenciális koronavírus elleni oltóanyag vásárlására, további néggyel is egyeztetéseket folytat, egy ötödik vállalattal pedig a finisben vannak a tárgyalások – minderről Sandra Gallina, az Európai Bizottságon belüli Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság vezetőhelyettese beszélt az Európai Parlament illetékes szakbizottságának. A hétfő esti ülésre azzal a nem titkolt céllal került sor, hogy a bizottság átláthatóbb képet adjon többek között arról: kik is tárgyalnak a szóban forgó gyógyszervállalatokkal az EU nevében, milyen jogi garanciákat kapnak az azokat majd megvásároló uniós állampolgárok, illetve mennyi időt vesz igénybe, mire a vakcina ténylegesen eljut az EU-tagállamokba.
Mint kiderült, a bizottság most is tartja magát az eredeti elképzeléséhez, miszerint legkésőbb az év végéig forgalomba hozatali engedélyt ad koronavírus elleni oltóanyagnak – ez kezdetben limitált mennyiségben fog rendelkezésre állni Európában, a nagyobb dózisok jövő áprilisban várhatók.
Az Európai Bizottság egyelőre nem vesz az orosz vakcinából
Az AstraZeneca mellett a bizottság többek között a francia Sanofi és az amerikai Moderna, valamint a szintén amerikai Johnson & Johnson gyártókkal készül szerződni. Az orosz vakcina Európán belüli forgalomba hozataláról egyelőre nincs szó – annak orosz törzskönyve van, így azt nem fedi le a gyógyszerek európai szabályozási rendszere, illetve az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hálózata. – Márpedig mindenkinek érdeke, hogy megfelelő kiértékeléssel, teljes bizalommal vásároljon oltóanyagot – érvelt Gallina, aki szerint az EMA munkáját jelenleg is rengeteg szakértő segíti tanácsokkal, illetve a tagállamoknak tudományos munkatársak révén is folyamatosan beleszólásuk van a folyamatba, tehát az uniós bizottság a tagállamokkal karöltve tárgyal.
Egyébként a megkötendő szerződések lehetőséget adnak a bizottságnak arra is, hogy egy-egy gyógyszergyártótól visszatáncoljanak, amennyiben a végtermék nem megfelelő. Erre amiatt van szükség, mert Brüsszel sok milliárd eurót költ majd vakcinára – a friss bejelentés szerint a május elején, egy donorkonferencián összegyűjtött 16 milliárd euró például egy az egyben erre megy.
Azt már nagyobb homály fedi – és az Európai Parlament is kíváncsi rá –, hogy a bizottság nevében kik tárgyalnak a multinacionális vállalatokkal: a főigazgató-helyettes szerint a tagállamok által delegált személyekről van szó, akik megfelelő, az összeférhetetlenséget kizáró garanciák mellett végzik a dolgukat.
Nagyobb lakosságú tagállam – nagyobb mennyiségű oltóanyag
Az uniós parlamenti ülésen kiderült az is, hogy Brüsszel miképp tervezi a közös kasszából beszerzett oltóanyag elosztását. Sandra Gallina szerint az észszerű és igazságos módszer, ha kezdetben a lakosság mérete alapján történik az elosztás, így a nagyobb lakosságú tagállamok jutnak több vakcinához. Természetesen a cél az, hogy idővel minden arra rászoruló európai kapjon belőle. Mivel az Európai Bizottságnak nincs hatásköre arra vonatkozóan, hogy a tagállamok első körben kiket olthassanak be, iránymutatásokat fog meghatározni. Itt szintén az észszerűség lesz irányadó, így a 65 év felettiek és az egészségügyi dolgozók szerepelnek majd a bizottsági ajánlásban – érvelt a szakember.
Kijelentette azt is, hogy minél megfizethetőbb áron akarják majd beszerezni az oltóanyagot, hiszen figyelembe kell venni, hogy a tagállamok lakosainak e téren igencsak különböző lehetőségeik vannak. Kérdésre megtippelve, öt-tizenöt eurós (két-ötezer forintos) árat vizionált.
