Ki segíthet lecsillapítani a kedélyeket? A szakértő felidézte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az úgynevezett minszki csoport segítségével, orosz és francia elnökléssel próbálta eddig asztalhoz ültetni az azerieket és az örményeket – kevés eredménnyel. Hozzátette, újabban Irán is próbált közvetítőként fellépni, az Egyesült Államok számára viszont a Kaukázus térsége nem számít prioritásnak, így a konfliktus rendezésébe sem folytak bele.
– Törökország egyértelműen a testvéri Azerbajdzsán mögött áll, míg Oroszország az örményeknek nyújtott segítséget. Örményország tagja a gyakran csak „ellen-NATO-ként” emlegetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének is. Ennek lényege, hogy ha Örményországot támadás éri, akkor az oroszoknak a szövetségesük segítségére kell sietni. Gyumrinál elég jelentős orosz katonai bázis is működik, több mint négyezer katonával – latolgatta a regionális hatalmak szerepét a szakértő. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Moszkva szerepe nem egyértelmű, hiszen Azerbajdzsánnak is az oroszok az egyik legnagyobb fegyverszállítói.
– Ez a klasszikus „oszd meg és uralkodj” diplomácia
– magyarázta.
Gyene Pál úgy vélte, félrevezető lenne vallásháborúként beállítani a keresztény Örményország és a muszlim Azerbajdzsán konfliktusát, sokkal inkább etnikai feszültségről van szó.
– A keresztény Grúzia például inkább az azeriakkal szimpatizál, míg a síita muszlim Irán az örményekkel – mutatott rá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!