időjárás -1°C Mária 2021. December 8.
logo

Itt az EU új migrációs stratégiája

Judi Tamara (Brüsszel)
2020.09.23. 13:04

Az Európai Bizottság állandó szolidaritást kér a tagállamoktól az új migrációs csomag végrehajtásához, azonban nem teszi kötelezővé az Európába érkezők átvételét – jelentették be Brüsszelben szerdán, a javaslattervezet kihirdetésekor. Ursula von der Leyen elnök szerint a felelősségvállalás és a szolidaritás egy új egyensúlyát alkották meg, ugyanis nyilvánvaló, hogy az EU régi migrációs rendszere nem működik. Cikkünk frissül.

Nincs benne a kötelező áthelyezés, a szigorú migránskvóta az Európai Bizottság szerdán kihirdetett, új javaslatcsomagjában. A migrációs reformot a testület európai életmód előmozdításáért felelős biztosa, Margarítisz Szkínász és Ylva Johansson, belügyekért felelős bizottsági tag hirdette ki. Szkínász szerint az új rendszer olyan, mint egy háromszintes ház: a harmadik országokkal való kapcsolatok, a külső határok védelme, illetve a szigorú, szolidaritást elősegítő belső szabályok alkotják az építményt.

Utóbbiról szólva a görög biztos elmondta: tisztában vannak vele, hogy számos EU-ország nem akar befogadni menedékkérőket, a szóban forgó tagállamok így más módon fejezhetik majd ki a szolidaritásukat.

 

Ylva Johansson biztos pedig arról beszélt: természetesen nem opció, hogy nem mentenek életeket, de az Európai Bizottság azt akarja üzenni a friss tervekkel, hogy a nemzetközi védelemre nem jogosultak bizony ki lesznek toloncolva a kontinensről. – Ez az, amit az európaiak kértek tőlünk – mondta, kijelentve: nem biztos benne, hogy mind a huszonhét tagállam elégedett lesz a bemutatott csomaggal, ugyanakkor meggyőződése, hogy az tárgyalási kiindulópontnak megfelelő.

A javaslatcsomag három szintje:

  • A harmadik országokkal való kapcsolatok: az uniós bizottság „win-win”, azaz kizárólag győzteseket teremtő helyzeteket akar teremteni. Szkínász biztos ezzel kapcsolatosan elmondta, arra törekszenek, hogy az unió szomszédságában lévő származási országok érdekeltek legyenek az emberek otthon tartásában. – Segíteni fogunk nekik, hogy megtartsák a polgáraikat – ígérte. Szerinte ennek részeként ezentúl keményen fel kell lépni a csempészhálózatok ellen, miközben az EU-nak a helyi gazdaságok megerősítésében is segítenie kell.
  • A külső határok védelme: a bejelentett tervezet „integrált határrendészetet” foganatosít, az Európai Bizottság szerint ennek keretében már az EU területére való belépés előtt biztonsági és egészségügyi átvilágítás is vár az érkezőkre. A jelenlegi mechanizmus az Eurodac rendszer keretében kizárólag az ujjlenyomatok vételét, illetve azok összehasonlítását teszi lehetővé. A biztosok elmondása szerint kiemelt cél az is, hogy minél gyorsabban történjen az átvilágítás, így a bizonyosan nem menekülteket mielőbb haza lehessen küldeni.
  • Szolidaritás és felelősségvállalás: a tervezet szerint minden EU-tagállamnak mutatnia kell szolidaritást a közösség felé, ennek a formája azonban rugalmas lesz, illetve különféle szolidaritási forgatókönyveket hoznak majd létre. – Olyan forgatókönyv nincs, amelyben kizárólag a menedékkérők átvételét, tehát a kötelező kvótát erőltetnék a tagállamokra – mondta Ylva Johansson, kijelentve: a menedékkérők áthelyezése mellett ezentúl lehetőség lesz arra is, hogy a befogadástól elzárkózó államok arra vállalkozzanak, hogy megszervezzék, így „szponzorálják” a kiutasítottak hazavitelét. Szkínász biztos a szolidaritás egyik példájaként említette továbbá, ha az EU-tagországok egyes harmadik országokkal fennálló, szoros diplomáciai kapcsolataikat felhasználhatják a kitoloncolásoknál, vagy akár már a migrációs hullám kialakulásának megfékezésekor.
  • Margarítisz Szkínász szerint

    a bizottság elsősorban bizalmat akar teremteni a tagállamok között a migráció kérdésében, így hisznek benne, hogy a bevándorlással kapcsolatosan eddig szkeptikus államok konstruktívan állnak a tervhez.

     

    Azt egyébként az uniós döntéshozatali folyamatban a tagállamok mellett később az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia. Az alkufolyamat a ma bemutatott bizottsági tervvel veszi kezdetét.

    Ursula von der Leyen a migrációs paktum kihirdetését megelőzően, a biztosi kollégium ülésén. 2020. szeptember 23.
    Fotó: Etienne Ansotte / EU Commission

    Von der leyen: most az a kérdés, hogyan segíthetnek a tagállamok

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerda reggel egy rövid monológgal vezette fel a paktum bemutatását. Mint azt mondta, nyilvánvaló, hogy az EU régi migrációs rendszere nem működik, emiatt a blokknak új fejezetet kell nyitnia a bevándorlás terén.

    – A felelősségvállalás és a szolidaritás egy új egyensúlyát alkottuk meg

    – fogalmazott a német politikus, aki szerint immár az a kérdés, hogy a tagállamok hogyan lehetnek szolidárisak egymással. – A stratégiánk elsősorban a tagállamok közötti földrajzi különbségeken alapszik – hangsúlyozta, azt is kijelentve: meglátása szerint a bizottság javaslatcsomagja emberséges, de hatékony módja a bevándorlás kezelésének. – A migráció mindig is velünk lesz – húzta alá Von der Leyen.

    Elfordulás Juncker kvótatervétől

    Emlékezetes, hogy a 2015-ös migrációs válság alkalmával az akkor még Jean-Claude Juncker vezette brüsszeli biztosi testület a krízismegoldás egy máig vitatott módját választotta a kötelező kvóta, azaz „szükséghelyzeti áthelyezés” formájában.

    Juncker 2015-ös évértékelő beszédében hirdette meg „a legális bevándorlás megszervezését” – ahogy azt akkor mondta, „Európában a bevándorlástól nem félni kell, hanem büszkének kell lenni rá”.

     

    Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság ügyvivő elnöke a testület hetenkénti ülésének kezdetét jelzi csengővel Brüsszelben 2019. november 6-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet

    A migránsok kötelező elosztási programja ellen Magyarország, Csehország és Lengyelország is tiltakozott, emiatt a szerződések felett őrködő Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a szóban forgó országok ellen. Az Európai Bíróság végül idén áprilisban hozott ítéletet a kvótaperben, s kimondta: Lengyelország, Magyarország és Csehország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezését.

    A 2015-ös válság idején az uniós tagállamok hivatalosan több mint 1,2 millió menedékkérőt regisztráltak, ami kétszer annyi, mint az azt megelőző évben volt. Népességarányosan az EU-ban Magyarországra, Svédországra és Ausztriára helyeződött a legnagyobb migrációs nyomás, emlékeztet az Eurostat, az unió statisztikai hivatala.