Migrációs szigor: Ausztrália nyomdokain jár Ciprus

A jogvédők bepanaszolták Ciprust az Európai Uniónál, mert a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő ország a koronavírusra hivatkozva visszafordítja a partjaihoz érkező menedékkérőket.

Az Európai Unióban hamarosan újra fellángolhat a menekültügyi vita, mégpedig annak margóján, hogy az Európai Bizottság a jövő héten előáll az új migrációs javaslatcsomagjával. A brüsszeli testület eredetileg csak a hónap legvégén rántotta volna le a leplet az úgynevezett dublini rendszert teljes mértékben felülíró mechanizmusról, ám a hivatalos indoklás szerint a görögországi Moria táborban keletkezett tűzvész, illetve az annak következtében előállt patthelyzet indokolja a tárgyalások felgyorsítását. Miközben Görögország és Olaszország továbbra is a migránsválsággal összefüggésben leggyakrabban emlegetett EU-országok, a földközi-tengeri szigetek is megszenvedik a súlyos helyzetet.

Ciprusra szintén nap mint nap érkeznek a bevándorlókkal teli csónakok, ám a legfrissebb sajtóértesülések szerint

a kettéosztott ország északi, törökök lakta és déli, görög részén is kíméletlenül visszafordítják a tengeren át érkezőket.

A Deutsche Welle német hírportál friss cikke szerint már uniós berkekben is téma, hogy az alig több mint egymilliós lakosú ország kemény intézkedése nemzetközi és EU-jogot sérthet. Mint írják, amikor a ciprusi partiőrség visszafordítja a csónakokat Törökország és Libanon felé, sérül a menedéket keresők védelmének egyik sarokköve, a visszatérés tilalmának elve. Ennek égisze alatt ugyanis nem lehet olyan országokba irányítani a menedékkérőt, ahol annak élete vagy szabadsága veszélyeztetett. Az EU Törökországot biztonságos származási országként tartja számon, de a menekültek millióinak otthont adó állam küldött már vissza embereket a polgárháborús Szíriába – írja a Deutsche Welle.

Libanon nem szerepel a biztonságos országok uniós listáján, de Ciprussal különmegállapodása van a menekülthullámok feltartóztatásáról. A helyszíni beszámolók szerint az augusztus eleji, bejrúti robbanás óta viszont súlyosbodott a helyzet, és a libanoniak már aligha tudják tartani magukat az egyezséghez.

Ciprus a koronavírussal érvel, miközben a jogvédők hőzöngenek

A szigetországban nagy számban vannak jelen nemzetközi jogvédő szervezetek, a Deutsche Welle szintén az ő beszámolóikra alapozta értesülését. Az ENSZ Menekültügyi Biztosságának (UNHCR) ciprusi képviselete szerint gyakorlatilag idén március óta bevett a már-már az ausztrál modellre emlékeztető, hajókat visszafordító gyakorlat, egy alkalommal egy közel kétszáz migránst szállító hajót irányítottak a sziget északi, török részére, majd onnan vissza Törökországba.

A jogvédők viszont nem fogadják el a hatóságok érvét, miszerint a koronavírus miatt bevezetett, szigorú közegészségügyi intézkedések miatt fordítják vissza a hajókat. Szerintük könnyűszerrel vizsgálni lehetne a határokon, hogy az érkező fertőzött-e.

A teljes képhez tartozik, hogy a ciprusi belügyminiszter alig egy hete világossá tette:

nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók előtt zárják a kapukat.

– Különösképp a világjárvány közepette nincs helyünk, így nem is tudjuk befogadni a szigetünket elözönlő gazdasági bevándorlókat – mondta a ciprusi sajtónak Nikosz Núrisz.

Az Európai Unió egyelőre szemet huny a szigor felett

A ciprusi migrációs szigor rossz időben jött az Európai Uniónak, ugyanis Brüsszel az elmérgesedő – Ciprust is alapvetően érintő – török-görög konfliktus közepette folyamatosan érzékelteti, hogy teljes mellszélességgel a tagállamai mellett áll. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is ezzel az üzenettel érkezett szerdán Ciprusra, ahol találkozott Níkosz Anasztasziádisz ciprusi elnökkel és a sziget két részét elválasztó zöld vonalhoz is ellátogatott. Ciprus északi része 1983 óta Észak-ciprusi Török Köztársaság néven a törökök befolyása alatt áll.

A ciprusi rendezés kérdése folyamatosan az EU napirendjén van.

Az Európai Tanács elnöke is inkább a török kapcsolatokról beszélt nicosiai látogatásakor, mintsem Ciprus a jogvédők szerint túl szigorú migrációs fellépéséről. A két kérdés egyébként az Európai Tanács jövő heti ülésén fonódik össze:

az állam- és kormányfők Brüsszelben ugyanis a Törökországgal fennálló viszonyról, és a migrációs politika reformjáról egyeztetnek.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szeptember 16-án a megosztott Cipruson.
Fotó: EU Council Newsroom