Nagy bajban van a német katolikus egyház

Elmaradó hívek, fogyó papság, csökkenő adóbevételek jellemzik manapság a németországi katolikus egyházat.

Mártonffy Attila
2020. 09. 23. 12:45
Forrás: Wikipédia
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A most zajló fuldai német püspöki konferencia egyik központi témája a német katolikus egyházra nehezedő nyomás és ezek kezelése. Mivel folyamatosan csökken a templomba járó hívek száma, fogyatkozik a papság, valamint soványodik az adóbevétel is, óhatatlannak látszik az egyházi közösségek összevonása, még a leggazdagabb egyházmegyékben is. Így manapság az átszervezés lett az új varázsszó. A kölni érsekség például hiába az ország legnagyobb és a világ egyik leggazdagabb egyházi szervezete,

kénytelen 2030-ig ötszázról ötvenre csökkenteni plébániái számát, s ezekben a felhizlalt közösségekben csak egy-egy pap látná el a szolgálatot

– foglalja össze a terveket a Deutsche Welle német hírportál. Az átszervezés fő oka az évek óta növekvő paphiány, de nyomot hagynak a megbeszéléseken a múltban elkövetett zaklatási botrányok és a Vatikánnal folytatott vita is. Ez utóbbi lényege abban áll, hogy a Szentszék még júliusban visszautasította a német egyház javaslatát, kijelentve, hogy minden plébániát felszentelt papnak kell vezetnie. A német egyházfik ellenben azt szerették volna, ha a papok laikusokkal együtt szervezték volna a lelkipásztori és az adminisztratív munkát.

– Nehéz volt lenyelni a Vatikán állásfoglalását. A döntések jó része messze áll a valóságtól és abszurd

– kesergett Thomas Sternberg, a Német Katolikusok Központi Bizottságának az elnöke. Ludwig Schick bambergi érsek egyenesen teológiailag elégtelennek nevezte a nyilatkozatot. – Többet árt, mint használ – mondta.

A trieri egyházmegye például éveket dolgozott a reformon, de a Vatikán még tavaly visszautasította. Az eredeti terv szerint 887 plébániát összevontak volna 35 naggyá, s ezeket a papok és laikusok közös csapata vezette volna. A Szentszék viszont 172 összevont plébániát írt elő, csak papi vezetéssel. Ugyanez a helyzet a mainzi egyházmegyében is, itt 2030-ra mindössze ötven plébánia marad a 134-ből, egy pappal. Mindennek következményeként ugyan csökken az adminisztráció, viszont nő a távolság a templomok és a hívek között. S nem biztos, hogy az, aki eddig rendszeres templomba járó volt, ezentúl hajlandó lesz ötven kilométert autózni.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.