Családokat szakít el egymástól a határzár

Több ezer üzbég bevándorló ragadt az orosz–kazah határok mentén a lezárt határok miatt a koronavírusnak köszönhetően. Oroszország a közép-ázsiai országok munkaerő-bevándorlói számára hagyományosan a legfontosabb célpontnak számít, ahol több millió vendégmunkás dolgozik a jobb élet reményében. A hatóságok tranzitvonatokat szerveznek az augusztus óta sátortáborokban élő embereknek, de napról napra egyre többen próbálnak visszajutni a hazájukba a mezőgazdasági idénymunkák befejeződésével.

6327513 08.09.2020 Uzbek guest workers are pictured at a tent camp on the Pervomayskaya railway station, in Rostov-on-don city, Russia. They are waiting for the train to return home. More than a thousand people were in tents, in cars and in the open air at the Pervomayskaya station. Rail services between Russia and Uzbekistan had been suspended during the pandemic, which prevented Uzbek citizens from returning home. Sergey Pivovarov / Sputnik Fotó: Sergey Pivovarov

Az oroszországi Rosztov-na-Donu város vasúti pályaudvara és annak környéke most úgy fest, mint egy görög vagy olasz bevándorlótábor a migrációs krízis csúcspontján: egymás hegyén-hátán álló sátrak sűrű hálója, pokrócokon heverő emberek, a sátrak körül futkosó gyerekek. Mosakodási lehetőség nincs vagy csak igen korlátozottan, a szemét pedig ellepte a területet. A sátrak lakói javarészt üzbég vendégmunkások, akik a Covid–19-járvány miatt ragadtak Oroszországban, Kazahsztán határánál. Jelenleg legalább két ilyen nagyságú bevándorlótábor alakult ki – a Rosztov-na-Donu mellett a másik Szamara térségében, Kinel városban, ahol a legfontosabb tranzitútvonalak haladnak.

Палаточный лагерь выходцев из Азии появился в Ростове

На железнодорожной станции Первомайская в Ростове-на-Дону появился палаточный лагерь выходцев из Средней Азии, сообщили очевидцы в соцсети.https://t.co/IvJwuoqIQo pic.twitter.com/I1MUQ81hIQ — Rostovgazeta (@RostovGazeta_ru) September 7, 2020

Oroszország kaukázusi térségében az idénymunka népszerű a közép-ázsiai vendégmunkások körében – általában tavasszal vagy kora nyáron érkeznek, és a mezőgazdasági szezon végével indulnak haza szervezett buszokkal vagy autókkal. A koronavírus idei terjedése azonban váratlan akadályokat gördített eléjük: a térség országai lezárták a határaikat, és több ezer ember augusztus végétől az orosz–kazah határon ragadt.

– Először egyre több üzbég rendszámú autó érkezett – mesélte a Novaja Gazeta orosz lapnak Jodgor Uszmanov, a Helyi üzbég nemzeti-kulturális autonómia titkára a Szamara mellett kialakult helyzetről. – Eleinte nemigen figyeltek fel erre, áll egy csomó autó egy mezőn, na és? De az emberek jöttek és jöttek, hiszen erre halad az egyik legfontosabb tranzitútvonal. Az üzbégek, a kazahok és a kirgizek számára ez most fordul elő először a történelemben, hogy lezárták a határt. Először 20 autó gyűlt össze, majd még 30, egy nap után 200. Ezután követelőzni kezdtek: Üzbegisztán segíts, itt ragadtunk! – magyarázta Uszmanov.

Üzbegisztán a koronavírus miatt március 23-án zárta le a határait, azóta az országba csak a konzulátusok által szervezett charterjáratokkal lehetett bejutni. Az orosz hatóságok is kénytelenek voltak lépni az ügyben: a bevándorlók kaptak sátrakat, megszervezték az ivóvízellátást és hoztak konténereket a hulladék számára. Ezzel egyidőben az üzbég konzulátussal együttműködésben újraindult a vasúti forgalom. A vonat kapacitásai azonban korlátozottak, mintegy kilencszáz embert tud elszállítani, de a hazajutásra vágyó gazdasági bevándorlók száma napról napra növekszik. Normál körülmények között egy Taskentbe szóló vonatjegy körülbelül ötvenezer forintba kerül – ám a közvetítők most akár a háromszorosát is elkérik.

– Minden egyes nap több száz ember érkezik. Előbb be kell regisztrálniuk a konzulátuson, és a hatóságok csak ez után jelentik be a vonat indulását, enélkül nem is lehet jegyet kapni. Nagyon sokan mennének – vége a szezonnak, az emberek hosszú ideje nem látták a családjukat – mondta a BBC-nek az egyik helyi gazda, Boburbek Atadzsanov.

Üzbegisztánban 2,5 millió ember – vagyis az ország lakosságának a hét százaléka – külföldön dolgozik, ebből is több mint kétmillióan Oroszországban. 2018-ban az üzbég vendégmunkások hazautalásai 5,1 milliárd dollárt, az üzbég GDP tíz százalékát tették ki. A közép-ázsiai vendégmunkások problémái nem új keletűek Oroszországban – a koronavírus-járvány tavaszi berobbanásával több ezer ember veszítette el a munkáját az építőiparban és az utazási szektorban, akik a lezárt határok miatt hónapokig nem bírtak hazajutni.