Ankara minden katonai segítséget megadna Bakunak

A hirtelen újra fellángoló hegyi-karabahi konfliktusban jelenleg szinte minden feltétel adott ahhoz, hogy egy teljes értékű háborúvá alakuljon Örményország és Azerbajdzsán között. Oroszország békítene, de maga is hadviselő féllé válhat. Törökország aktívan segít Bakunak, de ezzel egy regionális háborút kockáztat. Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) tudományos főmunkatársa a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: a helyzet most kardinálisan különbözik az eddigiektől, a befejezése pedig nagyban Azerbajdzsán veszteség-küszöbének a függvénye lesz.

Hadrut, 2020. október 1. 2020. október 1-jén közreadott kép örmény önkéntesekrõl egy toborzó központban, a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban fekvõ Hadrutban szeptember 29-én. Azerbajdzsán és Örményország között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. MTI/AP/Karen Mirzoyan Fotó: Karen Mirzoyan

Szerdán este telefonon tárgyalt Hegyi-Karabah ügyében Emmauel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Egyesült Államokkal közösen mindkét ország tagja annak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt működő munkacsoportnak, amely az elmúlt negyed évszázadban a hegyi-karabahi konfliktus lezárásán dolgozott. A Kreml sajtóközleménye szerint a felek egyetértettek abban, hogy a helyzetet kizárólag diplomáciai úton lehet rendezni, és azonnali tűzszünetre, illetve a tárgyalások megújulására van szükség.

2020. október 1-jén közreadott kép örmény önkéntesekről egy toborzóközpontban, a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban fekvő Hadrutban szeptember 29-én. Fotó: MTI/AP/Karen Mirzoyan

Putyin, Trump és Macron békét sürget. A Hegyi-Karabahért vívott harcok azonnali beszüntetésére szólította fel a konfliktusban részt vevő felek fegyveres erőit csütörtökön kiadott közös nyilatkozatában az orosz, az amerikai és a francia elnök. A Kreml honlapján megjelent dokumentumban Vlagyimir Putyin, Donald Trump és Emmanuel Macron az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a hegyi-karabahi konfliktusban 1992 óta közvetítő minszki csoportja társelnöki minőségében határozottan elítélte az erőszakcselekmények eszkalálódását a hegyi-karabahi demarkációs vonal mentén, és részvétét fejezte ki az összecsapások halálos áldozatai és sebesültjei hozzátartozóinak. A három államfő egyúttal arra szólította fel Örményország és Azerbajdzsán vezetőit, hogy jóhiszeműen és előfeltételek nélkül haladéktalanul vállaljanak kötelezettséget arra, hogy felújítják az érdemi rendezési tárgyalásokat az EBESZ minszki csoportjának közvetítése mellett.

A többségében örmények lakta, de Azerbajdzsán területének a részét képező hegyi-karabahi térség 1991-ben jelentette be függetlenségét, a jelenlegi status quót az 1994-ben megkötött béke rögzítette, amelynek a betartását az EBESZ minszki munkacsoportja garantálta. Így Moszkva, Washington és Párizs is érdekelt lenne a békében és a konfliktus elkerülésében, Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) tudományos főmunkatársa szerint azonban teljesen új helyzet alakult ki az elmúlt napokban, amely gyökeresen különbözik a korábbi összetűzésektől: Törökország most aktívan bekapcsolódik Azerbajdzsán támogatásába, amire korábban nem volt példa.

– Törökország most pontosan meg nem határozható módon, de aktívan részt vesz a konfliktusban. Azerbajdzsán és Törökország között nagyon szoros az együttműködés – képzések, információcsere, hadianyag-átadá, stb. Török tanácsadók és kiképzőtisztek dolgoznak az azeri haderő mellett, és ez már régóta így van

– magyarázta lapunk megkeresésére a kutató.

Amíg Törökország Azerbajdzsánt támogatja, addig Örményországnak Moszkva a legközelebbi szövetséges, Oroszország minden erővel próbálna ugyanakkor kimaradni a konfliktusból, és inkább békítene. Jereván a Moszkva irányításával működő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) tagja – egy olyan katonai szervezeté, amely védelmet és kölcsönös segítséget garantál a résztvevőknek. Bár az örmény kormányfő, Nikol Pasinjan már többször is egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyinnal, a katonai segítségnyújtás ez idáig még nem került szóba. Rácz András szerint ez azért van, mert a KBSZSZ által adott garancia a többi tagállam beleegyezéséhez van kötve: Örményország kérheti a segítséget, de egyáltalán nem biztos, hogy mindenki beleegyezik. Másrészt a katonai segítségnyújtás alapvetően az ország területére vonatkozik, márpedig Hegyi-Karabah nem az. Ha bebizonyosodna, hogy Baku örmény területek ellen is intézett támadásokat, az egészen új helyzetet teremtene.

Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium által csütörtökön közzétett felvételen látható, ahogy Örményország határában lévő katonai konvojokat semmisítenek meg.

Hivatalosan Hegyi-Karabah függetlenségét maga Jereván sem ismeri el: a nemzetközi jog szerint ez Azerbajdzsán területe, így a harcok jelenleg Azerbajdzsánban folytatódnak. Emiatt a helyzet még nem nevezhető háborúnak – mindez azonban egy csapásra megváltozna, amennyiben Örményország stratégiai megállapodást írna alá az el nem ismert köztársasággal, és elismerné azt önálló és független szereplőként. Ez lehetővé tenné, hogy az örmény katonai erők hivatalosan is belépjenek a konfliktusba Karabah oldalán. Rácz András szerint azonban ebből nem jönne ki jól Örményország.

– Ha elismerik Hegyi-Karabahot, az mindent megváltoztat. Onnantól ez államközi agresszió, hiszen azzal Örményország hivatalosan is megpróbálna elszakítani egy területet Azerbajdzsánból. Baku csak arra vár, hogy Jereván elismerje Hegyi-Karabahot, és akkor nem lesz megállás Örményországig. Az örmények ugyanakkor mindig kilátásba helyezik Karabah függetlenségének elismerését, de sosem lépik azt meg

– mondta lapunknak Rácz.

A szakértő szerint a konfliktus hosszát és további alakulását Azerbajdzsán veszteségküszöbe fogja meghatározni. Az ország továbbra sem közölt hivatalos adatokat a veszteségekről, de Rácz András szerint nagyon magasak lehetnek, ráadásul fiatal, 18-19 éves sorkatonák is az áldozatok között vannak.