Átmeneti tűzszünetet kötöttek Hegyi-Karabahban

A fegyvernyugvás alatt kicserélhetik a foglyokat és az elesett katonák holttesteit. Egy katedrális is célkeresztbe került.

Moszkva, 2020. oktber 9. Az orosz klgyminisztrium ltal kzreadott kpen Ceyhun Bayramov azeri, Szergej Lavrov orosz, s Zograb Mnacakanjan rmny klgyminiszter (b-j) trgyalsuk eltt Moszkvban 2020. oktber 9-n. A Kreml sajtszolglata korbban kzlte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnk a harcok beszntetsre szltotta fel a Hegyi-Karabah birtoklsrt hborz feleket, ezrt meghvta Moszkvba rmnyorszg s Azerbajdzsn klgyminisztert. MTI/EPA/Orosz klgyminisztrium Fotó: - Forrás: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium

Tíz óra tárgyalást követően átmeneti tűzszünetben egyezett meg Moszkvában Azerbajdzsán és Örményország. A szombat déltől életbe lépő, határozatlan idejű fegyvernyugvás elsődleges célja, hogy a felek kicserélhessék a foglyokat és a harcmezőn elesettek holttesteit. Felcsillant a remény a távolabbi rendezésre is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tájékoztatása szerint az azeri és örmény diplomácia vezetői egyetértettek abban, hogy visszatérnek a tárgyalóasztalhoz az oroszok és franciák által elnökölt Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszki csoportjának vezetésével.

A nemzetközi jog alapján Azerbajdzsánhoz tartozó, de többségében örmények lakta, egyetlen állam által sem elismert Hegyi-Karabahban szeptember végén lángolt fel ismét a háború. A harcok eddig örmény részről majd négyszáz életet követeltek, az azeriek nem adnak hivatalos tájékoztatást veszteségeikről.

Kérdés, hogy a tűzszünet mennyire lesz hosszú életű, hiszen miközben javában folytak a megbeszélések, Ilham Alijev azeri elnök még teljes erővel verte a harci dobokat. Televíziós beszédében arra figyelmeztetett, hogy nem tudnak várni újabb harminc évet a konfliktus rendezésére, most megváltoztatták a status quót a területen, most első a katonai megoldás, azután jöhet a politikai. Az örmény védelmi miniszter jelentése szerint a szombat déli határidő előtt még javában szóltak a fegyverek, ahogy az azeriek is bombázásokról számoltak be.

Azerbajdzsán korábban ahhoz kötötte a békét, hogy az örmények teljesen vonuljanak ki a vitatott hovatartozású területekről, amit viszont Jereván kizárt. A konfliktus békés rendezésében közvetítő szerepet játszhat Oroszország, Vlagyimir Putyin orosz államfő a napokban többször is beszélt az azeri és örmény vezetőkkel, a tűzszüneti megállapodáshoz vezető tárgyalásokat is ő szervezte. Oroszország és Örményország a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagja, támadás esetén Moszkvának szövetségese segítségére kellene sietnie. Az oroszok azonban Azerbajdzsánnal is jó viszonyt ápoltak, és leszögezték, a szerződés Hegyi-Karabahra nem vonatkozik, nem fognak katonailag beavatkozni a háborúba.

Célkeresztben a katedrális

Nagy port kavart, hogy október 8-án az azeri bombázások során a susai katedrális is találatot kapott. A Gazancsecoc (Megváltó) katedrális tetején nagy lyuk tátong, ablakai betörtek, padjait törmelék és por borítja. A támadásban civilek is megsérültek. A templomot a kilencvenes évek háborúi után újjáépítettek, miután már akkor is célkeresztbe került, az azeriek fegyverraktárként is használták. Örményország keresztény, Azerbajdzsán pedig muszlim, de valószínűtlen, hogy a székesegyházat szándékosan vették volna célba. A szembenállásban nyilvánvalóan van szerepe a vallásnak, de a harc a területek miatt, és nem vallási okokból zajlik.

https://www.youtube.com/watch?v=iFIrAoAWMUs