Jóformán nem múlik el nap Szerbiában, hogy az államfő vagy más hatalmon lévő politikus ne hangoztatná: az ország stratégiai célja az EU-tagság. A legfrissebb felmérések szerint a nyugat-balkáni ország lakosainak szűk többsége is uniópárti, ugyanakkor
a rideg valóság az, hogy idén egyetlen új csatlakozási fejezetet sem sikerült megnyitni.
Egyes vélemények szerint az Európai Uniónak jelenleg a bővítésnél sokkal sürgetőbb feladatai, illetve problémái is vannak, mások viszont úgy vélik, a csigatempó szándékos, a brüsszeli döntéshozók ugyanis nem tartják még érettnek Szerbiát a tagságra. Ezt lényegében ki is mondták szeptemberben: Vladimír Bilčík, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője megjegyezte, hogy nem történt előrelépés a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és egyéb reformok terén sem. – Ha pedig nincs előrelépés, akkor új fejezetek sem nyithatók meg – fogalmazott.
Bilčik akkor azt is megjegyezte, az EU elvárja, hogy „sürgősen” alakuljon meg az új kormány és az összes parlamenti testület Szerbiában. A járványhelyzet miatt azonban az áprilisi parlamenti választásokat június 21-re halasztották, s bár ezt követően Aleksandar Vucsics államfő gyors kormányalakítást helyezett kilátásba, csak október 6-án jelentette be, hogy Ana Brnabics eddigi kormányfőt bízza meg ismét a kormányalakítással. Vucsics – aki egyébként a választásokon hatalmas fölénnyel nyert Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke is egyben – azt is javasolta Brnabicsnak, hogy hozzanak létre két új minisztériumot, mégpedig az emberi jogi, nemi egyenjogúsági és társadalmi párbeszéd minisztériumát, valamint a családdal, a gyermekekkel és a demográfiával foglalkozó minisztériumot.
Ez utóbbi létrehozásáról és munkájáról szólva név szerint említette Novák Katalin nevét. Vucsics azt mondta, számítanak a családokért felelős magyar tárca nélküli miniszter segítségére.
A héten Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is Szerbiába látogatott. Ez bár azt jelzi, az EU számára fontos az, ami ott történik, kritikák is elhangzottak. Várhelyi a látogatását megelőzően mutatta be az Európai Bizottság országjelentését. A dokumentum szerint Szerbia az igazságügy és az emberi jogok területén mérsékelt, a szabadság és a biztonság területén viszont meghatározott mértékű előrehaladást ért el. A Pristinával való együttműködés esetében pozitív előremozdulást állapítottak meg. Az államfő viszont a Pristinával megkötött washingtoni egyezményt és a Szerbia és Koszovó között megkezdett, majd már sokadszor megrekedt párbeszédet követően azt nyilatkozta: most sem lát sok esélyt a gyors megállapodásra. Az ugyanakkor a szerb–koszovói viszonyra is hatással lehet, hogy ki lesz a november 3-án esedékes amerikai elnökválasztás nyertese. Ivica Dacsics külügyminiszter azt nyilatkozta:
Belgrádnak jobb lenne, ha Donald Trump amerikai elnök győzne, mert a koszovói problémához nem úgy áll hozzá, mintha az már egy befejezett ügy lenne.
