Továbbra sem csitulnak a harcok Hegyi-Karabah-ban

Az augusztus 27-én kirobbant fegyveres konfliktusban elesett karabahi örmény katonák száma 376-ra nőtt.

A hegyi-karabahi hadsereg huszonhat katonája esett el a terület birtoklásáért folyó harcokban – tájékoztatott pénteken az azeri és a hegyi-karabahi védelmi minisztérium.

Ezzel 376-ra nőtt az augusztus 27-én kirobbant fegyveres konfliktusban elesett karabahi örmény katonák száma.

Az azeri fél saját emberi veszteségeiről rendszerint nem ad tájékoztatást.

A bakui és a jereváni védelmi minisztérium közleményeiből ítélve a nemzetközi közösség minden erőfeszítése ellenére nem csitulnak a harcok Hegyi-Karabahban, és az áldozatok egyre növekvő száma is arról tanúskodik, hogy a kilencvenes évek karabahi háborúja óta – amikor is 30 ezer ember halt meg – nem sodródott ilyen súlyos válságba a Kaukázus puskaporos hordójaként emlegetett szakadár terület.

A bakui tárca arról tájékoztatott, hogy csütörtök délutántól péntek reggelig a teljes arcvonalon folytatódtak a súlyos harcok, az örmény fél ismét három olyan járást is ágyúzott, amely Hegyi-Karabah környékén van. A közleményben a csütörtökihez hasonlóan a Geranboji, Terteri és Agdamszki járásról ír. A hadisikerek között említi 13 örmény T-72-es harckocsi, két páncélozott gyalogsági harcjármű, négy Grad típusú rakétasorozatvető üteg, két Akacija típusú tűzérségi önjáró jármű, három D-30-as vontatott tarack és két radarrendszer megsemmisítését, továbbá zsákmányoltak még három T-72-es harckocsit is.

A TASZSZ helyszínen tartózkodó tudósítója jelentette, hogy péntek reggel az azeri erők ismét ágyúzták az enklávé székhelyének, Sztepanakertnek a környékét. Az 55 ezer lakosú, a tengerszint feletti ezer méteren fekvő hegyvidéki városban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák, és legalább nyolc lövedék becsapódását lehetett hallani. Csütörtök este és az éjszaka folyamán viszonylagos nyugalom volt a városban.

A vitatott hovatartozású, örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én robbantak ki újra a harcok.

Az orosz külügyi szóvivő pénteken bejelentette, hogy a nap folyamán az örmény és az azeri külügyminiszter is részt vesz a hegyi-karabahi konfliktus rendezéséről folytatandó moszkvai konzultációkon.

Marija Zaharova elmondta, hogy Örményország és Azerbajdzsán megerősítette ezt az értesülést.

A szóvivő közölte, hogy jelenleg a találkozó „aktív előkészítése” zajlik. A Kreml sajtószolgálata kedd éjjel közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a harcok beszűntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket, és péntekre meghívta Moszkvába Örményország és Azerbajdzsán külügyminiszterét.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.

Azerbajdzsánban és Örményországban is rendkívüli állapotot vezettek be, de Azerbajdzsánban ez csak a Hegyi-Karabahhal határos területekre vonatkozik. Ez előbbi országban részleges, az utóbbiban teljesmozgósítást rendeltek el. Folyamatosan érkeznek hírek halottakról és sebesültekről, de a két fél hadijelentései sokszor merőben ellentmondanak egymásnak, mindegyikük saját sikereit domborítja ki, agresszornak állítva be a másikat.

A nagyhatalmak – Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Unió – egyelőre hasztalan próbálkoznak a harcok beszüntetésére rávenni a szembenállókat.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Jereván szerint a NATO-tag Törökország az azeri oldalon beavatkozik a konfliktusba, Örményország viszont tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és Vlagyimir Putyin orosz elnök értésre adta, hogy Moszkva teljesíteni fogja az ODKB-tagságból eredő kötelezettségeit.