Panaszcunami
A belga szigort bonyolítja az ország aszimmetrikus föderális berendezkedése – látványos, ahogy a járványhelyzetben az uniós intézmények zömének helyet adó, a földrajzi, nyelvi és kulturális különbségek nyomán régiókra, illetve közösségekre szabdalt államban nincs egyetértés a vírusügyi útmutatásról. Ennek eredménye az is, hogy ma a brüsszeli, fővárosi régióban és a déli Vallóniában korábban, este tíz órakor kezdődik a kijárási tilalom, mint Flandriában, ahol az csak éjfélkor lép életbe.
A brüsszeli húszas, harmincas korosztályban ez magától értetődő elégedetlenséget vált ki: ahogy azt a belga ismerősök mondják, ha már minden bezárt, igazán meghagyhatták volna a lehetőséget, hogy a tetszés szerinti időben sétálj haza attól a bizonyos „knuffelcontacttól”. A baráti társaságban ugyanígy hatalmas vitát generál a létfontosságú termékek ügye: „ugyan ki mondja meg, hogy adott személynek adott helyzetben mi a létfontosságú?” – érvel az egyik szintén harmincas, diplomáciában dolgozó lány.
Olyannyira nem (csak) filozofikus kérdésekről van szó, hogy – akárcsak a járvány első hullámakor – most is vita tárgya a védőintézkedések jogi alapja, azok demokratikus jellege. Árulkodó, hogy tegnap összesen huszonöt belga jogászprofesszor ment neki a brüsszeli szövetségi kormánynak, mert az alapvető jogokat korlátozó intézkedéseket előzetesen még a szövetségi parlamenttel sem szavaztatták meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!