Belgium: A kormány legnagyobb ellenfele a lakosság véges türelme

A tavaszihoz szigorban hasonló, ám kijárási tilalommal „súlyosbított” intézkedéscsomag lépett hatályba tegnap Belgiumban, ahol naponta immár tizenötezerre tehető az új megbetegedések száma, e sorok írásakor pedig csak száz férőhely maradt az intenzív osztályokon a vírusos eseteknek. Brüsszelben tegnaptól a szupermarketek „nem létfontosságú” termékeit is elzárják a vásárlók elől. A hatóságok dolgát nehezíti, hogy a második hullámra a lakosságon eluralkodott a „fatigue”: sokan fáradtak és türelmetlenek a valóban szigorú előírások miatt.

A brüsszeli belváros és környéke, a Royal Saint-Hubert Galleries is üresen áll Forrás: A szerző felvétele

RIPORT

Legalább hat hétig tartó korlátozó intézkedések léptek életbe tegnap Belgiumban, az ország mára valóban Európa beteg embere lett. E sorok írásakor arról szóltak a hírek, hogy az intenzív osztályokon összesen száz betegnek maradt hely, ami főleg annak fényében rémisztő adat, hogy naponta hatszázan kerülnek kórházba súlyos lefolyású koronavírusos megbetegedéssel.

A tavaszhoz képest jelent némi megnyugvást – és a vezető belga virológusok is ezzel öntenek lelket a lakosságba –, hogy a halálozási adatok „kedvezőbbek”: április elején még akadtak olyan napok, amikor tartósan háromszáz felett maradt a napi halálozások száma. Ezek legsötétebbike április 9-e volt: ekkor Belgium-szerte 496-an haltak bele a koronavírusba.

Jelenleg valamivel napi száz fölött van a fertőzésben elhunytak száma, de hamarosan átlépheti a kétszázat. – Most felkészültebbek vagyunk – érvelnek közben a mindössze harminchárom nappal (!) ezelőtt megalakult szövetségi kormány köreiből.

Fatique, knuffelcontact

A nagy kérdés ugyanakkor az, hogy a lakosság mennyire van felkészülve az újabb küzdelemre, egyúttal a tegnap bevezetett, a szabadságjogokat valóban csorbító intézkedéscsomagra. Az egyik leginkább emlegetett szó mára ugyanis a francia „fatique”, azaz fáradtság lett: az emberek az elmúlt hónapokban egyértelműen megunták, hogy már akadnak olyan ismerősök, akiknek a maszk miatt sosem látták az arcát; hogy nem ülhetnek le akármelyik padra az utcán; vagy hogy csak hosszas időpont-egyeztetés árán juthatnak el az edzőterembe. A legújabb szabályok viszont már ennél is messzebbre mennek; már nincsenek nyitva a sportcentrumok, csak a valóban létfontosságú termékeket áruló üzletek várják az embereket.

A szókincsbe pedig a flamand „knuffelcontact” azaz „ölelkező partner” kifejezés lopja be magát: még az igazán liberális embereket is megmosolyogtatja, hogy a friss belga miniszteri rendelet – a polgárok magánéletében nem vájkálva – csak így nevezi azt a személyt, akit ezentúl a lakásunkban egyes-egyedül fogadhatunk.

A brüsszeli belváros és környéke, a Royal Saint-Hubert Galleries is üresen áll
Fotó: A szerző felvétele

Elzárt termékek

Szintén az újonnan bevezetett intézkedések egyike, hogy tegnap a szupermarketek megkezdték a „nem létfontosságúnak” ítélt termékek elzárását az üzletekben: műanyag fólia került a harisnyákra, zoknikra, sapkákra és sálakra, valamint a gyermekosztályokon található játékokra és plüssökre. A cél, hogy ne próbálj, ne tapints feleslegesen és töltsd a lehető legkevesebb időt az otthonodtól távol. A hasonló kísérlet az Egyesült Királyságban nemrég egyébként megbukott: a Tesco walesi leányvállalata szó szerint rács mögé zárta a nők intim higiéniás termékeit, mondván: azok nem létfontosságúak. A brüsszeli üzletekben ezt a határt szerencsére nem lépték át, de minden a legszigorúbb higiéniás szabályoknak megfelelően történik. A nagyobb méretű boltokba – így például Woluwe-Saint-Lambert egyik Carrefour Market üzletébe – az idősek már nem hozhatják be saját húzós táskáikat, kötelezően a lánc lefertőtlenített kocsijait kell használniuk. A bejáratnál ezúttal már egy biztonsági őr ellenőrzi, hogy a vásárlók fertőtlenítik-e a kezüket belépés előtt.

Egész polcsorokra került fólia Woluwe-Saint-Lambert egyik szupermarketjében. Nem létfontosságú termékek. Fotó: A szerző felvétele

Panaszcunami

A belga szigort bonyolítja az ország aszimmetrikus föderális berendezkedése – látványos, ahogy a járványhelyzetben az uniós intézmények zömének helyet adó, a földrajzi, nyelvi és kulturális különbségek nyomán régiókra, illetve közösségekre szabdalt államban nincs egyetértés a vírusügyi útmutatásról. Ennek eredménye az is, hogy ma a brüsszeli, fővárosi régióban és a déli Vallóniában korábban, este tíz órakor kezdődik a kijárási tilalom, mint Flandriában, ahol az csak éjfélkor lép életbe.

A brüsszeli húszas, harmincas korosztályban ez magától értetődő elégedetlenséget vált ki: ahogy azt a belga ismerősök mondják, ha már minden bezárt, igazán meghagyhatták volna a lehetőséget, hogy a tetszés szerinti időben sétálj haza attól a bizonyos „knuffelcontacttól”. A baráti társaságban ugyanígy hatalmas vitát generál a létfontosságú termékek ügye: „ugyan ki mondja meg, hogy adott személynek adott helyzetben mi a létfontosságú?” – érvel az egyik szintén harmincas, diplomáciában dolgozó lány.

Olyannyira nem (csak) filozofikus kérdésekről van szó, hogy – akárcsak a járvány első hullámakor – most is vita tárgya a védőintézkedések jogi alapja, azok demokratikus jellege. Árulkodó, hogy tegnap összesen huszonöt belga jogászprofesszor ment neki a brüsszeli szövetségi kormánynak, mert az alapvető jogokat korlátozó intézkedéseket előzetesen még a szövetségi parlamenttel sem szavaztatták meg.