A tél és járvány sem tartja vissza az illegális bevándorlókat

A Földközi-tengeren nem enyhül a nyomás. A déli tagállamok kötelező elosztást szorgalmaznak.

Lampedusa, 2020. prilis 28. Eurpba igyekv illeglis bevndorlk rkeznek a szicliai Lampedusa kiktjbe 2020. prilis 28-n. A kis hajn 100 migrns: 49 frfi, 44 n s 7 kiskor rkezett Afrikbl Olaszorszgba. MTI/EPA/ANSA Fotó: MTI/EPA/ANSA

A korábbi években visszatérő tendencia volt, hogy az őszi, téli hónapok beköszöntével kevesebb illegális bevándorló érkezik Európába. Idén azonban augusztus óta minden hónapban több migránst regisztráltak, egyedül novemberben csaknem 14 ezer főt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint az idei évben eddig 85 801 bevándorló érkezett a Földközi-tenger térségén keresztül: Spanyolországba 35 236, Olaszországba 32 484, Görögországba 14 761, Máltára pedig 2281 fő. Az adatok alapján az is kiderül, hogy a bevándorlók mintegy húsz százaléka Tunéziából, 15 százaléka pedig Algériából származik.

A Földközi-tenger térségében fekvő európai uniós tagországok levélben fejezték ki a bevándorlási helyzettel kapcsolatos elégedetlenségüket, bírálva az Európai Bizottság menekültügyi reformjavaslatait

– számol be róla a Welt am Sonntag. A vasárnapi német lap szerint a spanyol, az olasz, a görög és a máltai kormányfő levélben sürgette az EU-ba érkező menedékkérők tagállamok közötti kötelező szétosztását.

Idén eddig Spanyolországba érkeztek a legtöbben.
Fotó: Borja Suarez / REUTERS

Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és a német kancellárnak, Angela Merkelnek írt levélben az áll, hogy a bizottság szeptemberben bemutatott reformjavaslata kiegyensúlyozatlan. Az államok szerint az egyik legfőbb gond, hogy a javaslatban nem szerepel a kötelező szétosztás, és ragaszkodnak az elvhez, miszerint valamennyi tagállam saját hatáskörben dönt arról, hogy a menedékkérők mely csoportjai esetében alkalmazza a határon lefolytatandó gyorsított eljárást. A bevándorlás kérdésének megoldását a közelgő tél és a járványhelyzet is sürgeti. Görögországban közel 13 ezer bevándorlónak kell nehéz körülmények között átvészelnie a hideg időjárást és a vírust, miután két hónapja leégett a Moria menekülttábor Leszbosz szigetén. A tűzvész után egy átmeneti táborba telepítették őket, ahol a sátrakat nem a téli időjáráshoz igazították, és a kétségbeesett menedékkérők jelenleg is fűtés és meleg víz nélkül élnek- írja a Daily Sabah.

Illegális bevándorlók menekülnek a görögországi Leszbosz szigetén fekvõ Moria migránstáborból, ahol újra tûz ütött ki 2020. szeptember 9-én. A 2800 személyesre tervezett Moria táborban, ahol 12 600 ember tartózkodott, rendszeresek voltak a rendbontások, miután a létesítményt koronavírus-fertõzés miatt karantén alá helyezték.
MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Németország viszont úgy gondolja, hogy amennyiben a földközi-tengeri migrációs útvonalak EU-s végénél fekvő négy tagország nem változtat álláspontján, nemigen lehet elérni az Európai Unió Tanácsa soros német elnöksége által kitűzött célt, a menekültügyi reform alapjai körüli egyetértés megteremtését az év végéig – nyilatkozta a Welt am Sonntagnak Thorsten Frei, a Kereszténydemokrata Unió szövetségi parlamenti frakciójának helyettes vezetője.

Ursula von der Leyen tegnap fejtette ki véleményét a Schengen Fórumon, ahol az EU-tagállamok belügyminiszterei az övezeten belüli szorosabb együttműködés lehetőségeiről tanácskoztak.

Mivel a térségnek nincsenek belső határai, a külső határok fokozott ellenőrzésére van szükség.

– mondta a fórumot megnyitó beszédében az Európai Bizottság elnöke, majd hozzátette, hogy fontosak az olyan uniós gyakorlatok, amelyek elősegítik az EU-ba illegálisan érkezők kiszűrését.

Rámutatott továbbá, hogy nemcsak a külső határokat kell fokozottabban ellenőrizni, de a schengeni térségen belül is garantálni kell az állampolgárok biztonságát, amelyhez a tagállami rendőrségek és az Europol, az unió bűnüldöző hatóságának szoros együttműködésére van szükség. Szerinte a schengeni térség közös politikai irányítására van szükség, és ennek előmozdítása érdekében a bizottság jövő év májusában terjeszt elő új stratégiát. Kiemelte azonban, hogy a közös irányítás során a belső határellenőrzés visszaállítása csakis a legrosszabb esetben merülhet fel.

– A schengeni térséget érő kihívások ma már nem ugyanazok, mint pár évtizede. Előre fel kell készülni, hogy leküzdjük őket, úgy, hogy eközben nem mondunk le az övezet nyújtotta előnyökről.

Bezárt a Kanári-szigetek kapuja

A spanyol hatóságok felszámolták a Kanári-szigeteken három hónappal ezelőtt létesült migránstábort, amelyben több ezer afrikai menedékkérő zsúfolódott össze. A helyszínre érkezett spanyol kormánydelegáció hétfőn jelentette be, hogy vasárnap este a maradék 830 illegális bevándorlót is áttelepítették a Gran Canaria szigetének délnyugati csücskében található Arguineguin kikötőjéből más létesítményekbe. Utolsóként az a 27 fős migránscsoport hagyta el a tábort, amelynek tagjait pozitívan tesztelték koronavírusra. Őket karanténba helyezik. Augusztus vége óta mintegy 14 ezer menedékkérő érkezett a Kanári-szigetekre és jelentős részük több-kevesebb időt töltött az arguineguini kikötőben. Novemberben csaknem 2600-an éltek a hevenyészett táborban rendőrségi felügyelet alatt. A táborban uralkodó egészségügyi állapotokat a jogvédők hevesen bírálták. A migránsokat a spanyol hadsereg létesítményeiben kialakított ideiglenes befogadóközpontokban, illetve a sziget szállodáiban helyezték el. A spanyol kormány a migrációs hullám miatt igyekszik ismét újraindítani a kitoloncolásokat Marokkóba, illetve más nyugat-afrikai államokba, ahonnan a legtöbb migráns útnak indul a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre. A madridi vezetés csak kevés menedékkérőt, főleg nőket és gyerekeket engedett Spanyolország szárazföldi területére. Az idén több mint húszezer menedékkérő érkezett bárkákon a Kanári-szigetekre, a tavalyi év azonos időszakában számuk mindössze 1500 volt. Az ENSZ szerint legalább ötszázan vesztették életüket a veszélyes tengeri átkelés közben. (MTI)