Előzetes egyezség született az EP és az uniós tanács között a jogállamiságról, Varga Judit is megszólalt

Gyakorlatilag az európai közegészségügyi helyzet kárára kezdődik idegharc a tagállamok és az EU-intézmények között, miután az EP és az uniós tanács előzetes, a jogállamisági feltételrendszert az uniós kifizetésekhez bebetonozó javaslatot fogadott el csütörtökön. Magyarország és Lengyelország szerint jogszerűtlen, ahogy újra akarják nyitni az országvezetők nyári megállapodását. Az EP szóban forgó tárgyalódelegációjának egyetlen magyar tagja a momentumos Cseh Katalin volt. Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön sokadszorra nyomatékosította: elfogadhatatlan, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők Magyarország gazdasági érdekei ellen dolgoznak Brüsszelben.

Workers install a banner at the EU Council marking the taking over of the rotating presidency of the European Council by Germany, in Brussels, Belgium July 1, 2020. REUTERS/Francois Lenoir - RC28KH93NAWK Fotó: Francois Lenoir

Az uniós parlament és az EU Tanácsának német elnöksége ma kora délután előzetes egyezségre ütötte rá a pecsétet az uniós költségvetéshez és mentőalaphoz csatolandó feltételrendszerről. Michael Roth uniós ügyekért felelős német szociáldemokrata államtitkár a Twitteren számolt be róla, hogy a megállapodás értelmében ezentúl a jogállamisági feltételekhez lehet kötni az uniós pénzeket.

White smoke on the #RuleOfLaw horizon! After long but constructive negotiations between @EUCouncil, @Europarl_EN + @EU_Commission we have an agreement on how to link EU money to the #RuleOfLaw! Important milestone in ??Presidency’s commitment to strengthen the RoL in ??@EU2020DE

— Michael Roth MdB ?? (@MiRo_SPD) November 5, 2020

Ennél jóval összetettebb a helyzet: nyáron az uniós tagországok állam- és kormányfői maratoni ülésükön egy általános költségvetési kondicionalitás kialakításáról egyeztek meg, ami a magyar és a lengyel érdekeknek megfelelően nem tartalmazott egyértelmű jogállamisági fogalmat. Az elmúlt hónapokban pedig

a budapesti és a varsói kormány berkeiből is tudatták, hogy nem ratifikálnak olyan alkut, amely – az uniós szerződésekkel ellentétes módon – megteremti egy újabb jogállamisági mechanizmus lehetőségét a már létező hetes cikkely szerinti eljárás mellé.

A tanácsban a jogállamisági rendelet zöld jelzéséhez elég a minősített többség, de a keretköltségvetés és a mentőalap elfogadásához már egyhangú döntés szükséges.

A két ügy összekapcsolódása tehát elkerülhetetlen, így a jogállamisági vita elhúzódása egyúttal azt is jelenti, hogy az európai gazdaságok megmentéséhez használatos kifizetések folyósítása jócskán csúszhat majd.

Az uniós parlament és a német EU-elnökség közötti csütörtöki alkura egyébként még a tagállamokat tömörítő tanácsnak, illetve magának az EP-nek is rá kell bólintania.

Mi leraktuk a kártyáinkat az asztalra

Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon reagált a részalku hírére. Mint írta,

„ideje lenne, hogy az Európai Parlament a probléma helyett a megoldás részévé váljon, és ne veszélyeztesse az uniós költségvetés elfogadását. Enélkül az EU nem tud segítséget nyújtani azoknak a tagállamoknak, amelyek erre leginkább rászorulnak.”

Burkoltan kitért arra is, hogy az EP jogállamisági feltételrendszerről tárgyaló delegációjának egyik tagja épp a momentumos Cseh Katalin volt. Varga Judit szerint

elfogadhatatlan, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők Magyarország gazdasági érdekei ellen dolgoznak Brüsszelben.

Az igazságügyi miniszter azt írta, hogy az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes eleméről meg nem állapodtak. Magyarország letette az asztalra a saját javaslatát, ami valódi költségvetési ellenőrzési mechanizmust hozna létre, nem pedig ideológiai zsarolási eszközt.

Magyarország álláspontja szerint az Európai Parlamentnek a járvánnyal és nem politikai, ideológiai vitákkal kellene foglalkoznia […]

Közzétette: Varga Judit – 2020. november 5., csütörtök

Pár hónap alatt elítélhető a vétkes tagállam

A balliberális többségű Európai Parlament, valamint a német EU-elnökség részéről is méltatták az előzetes egyezséget, ugyanis

az uniós intézményeknek ez idáig nem sikerült ilyen messzire jutniuk a kifizetésekhez csatolandó feltételrendszer ügyében. Az Európai Bizottság először 2018-ban tett javaslatot jogállamisági jellegű kondicionalitásra, ám az nem tudott áttörést elérni.

„Ki adott volna esélyt nekünk épp most?” – kérdezte csütörtöki online sajtótájékoztatóján Petri Sarvamaa finn európai parlamenti jelentéstevő, aki nem mellesleg a magyar kormány egyik hangos kritikusa a néppártban.

Noha e sorok írásakor nem hozták nyilvánosságra az alku szövegét, annyit tudni lehet, hogy a vázolt rendszerben a jogállamiság sérelmének egyedi eseteit, illetve a rendszerszintű visszaéléseket is vizsgálnák. Utóbbi szintén az EP nyomására került bele a szövegbe.

A német EU-elnökség ugyanakkor belecsempészte a tagállami vészfék lehetőségét: ekkor a kifizetések potenciális felfüggesztésének az ügyét az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elé lehet vinni.

Maga a befagyasztásról szóló döntés egyébként viszonylag gyors lehet: a folyamat az Európai Bizottság jogsértésekről szóló megállapításával indulna, amely alapján az illetékes minisztereket tömörítő tanács minősített többséggel egy hónapon belül szavazna. Rendkívüli helyzetekben utóbbi három hónapos időtartamra hosszabbítható. Az Európai Parlament pedig mindamellett, hogy segített a jogállamisági rendelet kidolgozásában, papíron később már annak konkrét alkalmazásában nem bírna szereppel. A jelentéstevők összességében 7-8 hónapra tették azt az időt, ami alatt fel lehetne lépni a jogsértő tagállam ellen.

Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő a testület egyik vitáján szólal fel
Fotó: Daina Le Lardic/Európai Parlament