Az uniós parlament és az EU Tanácsának német elnöksége ma kora délután előzetes egyezségre ütötte rá a pecsétet az uniós költségvetéshez és mentőalaphoz csatolandó feltételrendszerről. Michael Roth uniós ügyekért felelős német szociáldemokrata államtitkár a Twitteren számolt be róla, hogy a megállapodás értelmében ezentúl a jogállamisági feltételekhez lehet kötni az uniós pénzeket.
Ennél jóval összetettebb a helyzet: nyáron az uniós tagországok állam- és kormányfői maratoni ülésükön egy általános költségvetési kondicionalitás kialakításáról egyeztek meg, ami a magyar és a lengyel érdekeknek megfelelően nem tartalmazott egyértelmű jogállamisági fogalmat. Az elmúlt hónapokban pedig
a budapesti és a varsói kormány berkeiből is tudatták, hogy nem ratifikálnak olyan alkut, amely – az uniós szerződésekkel ellentétes módon – megteremti egy újabb jogállamisági mechanizmus lehetőségét a már létező hetes cikkely szerinti eljárás mellé.
A tanácsban a jogállamisági rendelet zöld jelzéséhez elég a minősített többség, de a keretköltségvetés és a mentőalap elfogadásához már egyhangú döntés szükséges.
A két ügy összekapcsolódása tehát elkerülhetetlen, így a jogállamisági vita elhúzódása egyúttal azt is jelenti, hogy az európai gazdaságok megmentéséhez használatos kifizetések folyósítása jócskán csúszhat majd.
Az uniós parlament és a német EU-elnökség közötti csütörtöki alkura egyébként még a tagállamokat tömörítő tanácsnak, illetve magának az EP-nek is rá kell bólintania.
Mi leraktuk a kártyáinkat az asztalra
Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon reagált a részalku hírére. Mint írta,
„ideje lenne, hogy az Európai Parlament a probléma helyett a megoldás részévé váljon, és ne veszélyeztesse az uniós költségvetés elfogadását. Enélkül az EU nem tud segítséget nyújtani azoknak a tagállamoknak, amelyek erre leginkább rászorulnak.”
Burkoltan kitért arra is, hogy az EP jogállamisági feltételrendszerről tárgyaló delegációjának egyik tagja épp a momentumos Cseh Katalin volt. Varga Judit szerint
elfogadhatatlan, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők Magyarország gazdasági érdekei ellen dolgoznak Brüsszelben.
Az igazságügyi miniszter azt írta, hogy az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes eleméről meg nem állapodtak. Magyarország letette az asztalra a saját javaslatát, ami valódi költségvetési ellenőrzési mechanizmust hozna létre, nem pedig ideológiai zsarolási eszközt.
Magyarország álláspontja szerint az Európai Parlamentnek a járvánnyal és nem politikai, ideológiai vitákkal kellene foglalkoznia […]
Közzétette: Varga Judit – 2020. november 5., csütörtök
Pár hónap alatt elítélhető a vétkes tagállam
A balliberális többségű Európai Parlament, valamint a német EU-elnökség részéről is méltatták az előzetes egyezséget, ugyanis
az uniós intézményeknek ez idáig nem sikerült ilyen messzire jutniuk a kifizetésekhez csatolandó feltételrendszer ügyében. Az Európai Bizottság először 2018-ban tett javaslatot jogállamisági jellegű kondicionalitásra, ám az nem tudott áttörést elérni.
„Ki adott volna esélyt nekünk épp most?” – kérdezte csütörtöki online sajtótájékoztatóján Petri Sarvamaa finn európai parlamenti jelentéstevő, aki nem mellesleg a magyar kormány egyik hangos kritikusa a néppártban.
