Közösen harcolna az unió a terror ellen

Párizsban fogadta ma Sebastian Kurz osztrák kancellárt Emmanuel Macron francia elnök, hogy a két országot megrázó merényleteket követően a terror elleni küzdelemről tárgyaljanak. Egyeztetéseikhez később videókonferencián Angela Merkel német kancellár, Mark Rutte holland kormányfő, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Charles Michel, az Európai Tanács vezetője is csatlakozott. Az együttműködés az elmúlt években sokat javult, de még mindig nehézkes, ez pedig talán emberéletekbe került.

Videókonferencián egyeztetnek a terror elleni küzdelemről. Közösen kell szembenézni a kihívásokkal. Fotó: Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA/

Sebesülteket ápolnak a 2017-es barcelonai gázolás után.
Fotó: MTI/EPA/David Armengou

Számításaikat azonban nem a terrorelhárítás, hanem a szerencsés véletlen húzta keresztbe: véletlenül felrobbant az egyik bombájuk, így improvizálniuk kellett. A detonációban egyébként meghalt az az imám is, aki radikális eszmékkel tömte tele a fiatalok fejét. De hasonló a helyzet Franciaországban is. A 2015-ös párizsi merényletekhez köthető személyek tárgyalásai szeptemberben kezdődtek, az egyetlen élve elfogott elkövetőről, Salah Abdeslamról pedig a legutóbbi hír, hogy átszállították Belgiumba.

Hogy az elmúlt években sikerült elkerülni a szervezett merényleteket, az mégis annak a jele, hogy az Iszlám Állam meggyengült, az európai hatóságok pedig hatékonyabban tudnak együttműködni. Ahhoz, hogy az iszlamista terrort gyökerestül kiirtsák, azonban ennél is több kell. Ursula von der Leyen szerint nagyobb szigorra van szükség a világhálón terjedő szélsőséges ideológiák ellenőrzésére. Charles Michel azt vetette fel, hogy közös intézmény kellene az imámok képzéséhez. Emmanuel Macron és Angela Merkel máris a schengeni együttműködés reformját sürgették, hogy követhető legyen ki lép be, és ki távozik. A tervek szerint az Európai Bizottság még decemberben előterjeszti a terrorizmus elleni küzdelemről szóló javaslatát, jövőre pedig bemutatják a schengeni övezet átalakításáról szóló terveket.

Videókonferencián egyeztetnek a terror elleni küzdelemről. Közösen kell szembenézni a kihívásokkal
Fotó: MTI/EPAOlivier Hoslet

A megbeszélés után a német kancellár fontosnak tartotta kiemelni, hogy

az iszlamista terror nem az iszlám vallás és például a kereszténység ellentétén alapul, hanem arról szól, hogy a demokratikus társadalom modellje terrorista és antidemokratikus magatartással szembesül.

Ugyanezen gondolat szellemében Mark Rutte holland miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy nem muszlimok és keresztények, hanem a civilizáció és a barbárság ellentéte húzódik meg az iszlamista terror mögött.

Angela Merkel ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy az iszlamista terror elleni küzdelem társadalmi vonatkozását is szem előtt kell tartani. – Ösztönözni kell a párbeszédet a muszlim közösségekkel, és hitszónokaik képzését be kell illeszteni az oktatási rendszerbe – mutatott rá a kancellár.

Emmanuel Macron aláhúzta, hogy „realista” megközelítéssel kell viszonyulni a menekültügyi rendszerhez.

Így szembe kell nézni azzal ténnyel, hogy előfordulnak visszaélések a menedékjoggal.

– Sokan érkeznek embercsempészek szervezésében az EU-ba menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával olyan országból, amelyben nincs háború vagy más tényező, amely indokolná a politikai menedékjog megadását. Ezt a jelenséget az iszlamista terrorizmus elleni küzdelem jegyében is vissza kell szorítani – fejtette ki a francia államfő.