Nem kizárt, hogy a „zsivány” elektorok döntenek Amerika sorsáról

A csütörtökön ismert adatok alapján elképzelhetőnek tűnt, hogy Joe Biden a Fehér Házba való beköltözéshez szükséges minimális követelményt teljesítve, 270 elektori szavazat megnyerésével az amerikai elnökválasztások győztese lehet. Ám a demokrata elnökjelölt a 270 elektori szavazat birtokában sem dőlhet nyugodtan hátra, mivel a szoros versenyben kellemetlen meglepetést okozhatnak a hűtlen elektorok.

Philadelphia, 2020. november 6. Donald Trump amerikai elnök újraválasztását támogató tüntetõk a philadelphia Kongresszusi Központnál, miközben az épületben a levélszavazatokat számolják 2020. november 5-én, két nappal az amerikai elnök-, valamint képviselõházi és részleges szenátusi választások után. MTI/AP/Matt Slocum Fotó: MTI/AP/Matt Slocum

Az elektori kollégium tagjai – az írott és íratlan szabályok szerint – elvileg arra szavaznak, akit az adott állam szavazói a leginkább akarnak az elnöki székben látni.

Azonban több államban semmi sem akadályozza meg őket abban, hogy megszegjék ezt a szabályt, és a másik jelöltre adják le voksukat, növelve az elnökválasztás körüli, egyébként is nagy zűrzavart.

Az ilyen szabályszegőket hitetlen (faithless) vagy zsivány (rogue) elektoroknak hívja az amerikai köznyelv. 2016-ban az elektori kollégium 538 tagja közül tíz adott le „hűtlenül” szavazatot, 120 éve – mióta jegyzik az ilyesmit – a legnagyobb arányban. Donald Trump jelenlegi elnök két, Hillary Clinton öt elektori szavazatot veszített, s bár ez akkoriban nem volt elég volt ahhoz, hogy megváltoztassa a végeredményt, most akár ez is bekövetkezhet – latolgatja a Fortune amerikai magazin. Ha tehát Biden megnyeri Arizonát, Michigant és Nevadát, Trump pedig viszi Georgiát, Észak-Karolinát és Pennsylvaniát, a demokrata versenyző elvileg pontosan 270 elektori szavazatot kap, Trump pedig 268-at.

De ha csak egyetlen elektor is hűtlenül szavaz, az eredmény már 269-269 lesz.

S ha csak egy híja is lesz az alsó határnak, a döntés a képviselőház kezébe kerül. Ez pedig Trump felé billentené a mérleg nyelvét, hiába a demokraták uralják a kongresszus alsóházát. Ilyen esetben ugyanis az alsóház tagjai nem egyéni képviselőként szavaznának, hanem az adott államok képviseletében. Minden államnak egy szavazata van, és hiába a demokrata erőfölény a testületben, jelenleg a republikánusok ellenőrzik a több állami küldöttséget, ami valószínűvé teszi, hogy a hivatalban lévő elnököt részesítenék előnyben. És bár Trump máris megkérdőjelezte a szavazási folyamat tisztaságát, az példa nélküli lenne, ha Biden elektorait zsivány szavazásra szólítaná fel.

A legtöbb államban egyébként törvény szabályozza az elektorok viselkedését, azaz kötelezi őket, hogy a választópolgárok akarata szerint szavazzanak – beleértve Iowát és Michi­gant is. Ezek az államok büntetik is a hűtlen viselkedést: érvénytelenítik a zsivány szavazatokat, öt állam pedig még pénzbírsággal is sújtja a szabályszegőket. A Reuters brit hírügynökség szerint Új-Mexikóban ráadásul 18 hónap börtönbüntetés is várhat a renegát elektorra. Idén júliusban a szövetségi legfelsőbb bíróság is jogszerűnek mondta ki, hogy az elektorok kötelezhetők a választáson győztes jelölt támogatására.

Az elektori kollégium a fennállása során félreszavazással még soha nem változtatta meg az elnökválasztás normális végeredményét, bár 1836-ban csak egy hajszálon – a szenátus döntésén – múlt, hogy végül a nép által megválasztott alelnök tölthette be ezt a posztot.

Ha Biden anélkül akar győzni, hogy aggódnia kellene a zsivány szavatok miatt, Észak-Karolina, Georgia és Pennsylvania közül legalább egyik államban diadalmaskodnia kell, természetesen Arizonán, Michiganen és Nevadán kívül.

Szakértők ugyanakkor rámutatnak: mivel az elektorok általában párthívők, kicsi a valószínűsége, hogy nem pártjuk jelöltjére szavaznak. A legnagyobb kockázat akkor áll fenn, amikor nagyon szoros a verseny, s ilyenkor egyetlen zsivány szavazat is megfordíthatja az esélyeket.